Ovi D. Pop: „a sikereim alapja a pozitív hozzáállás”

Vinod Chauhan indiai fotós vendége volt Ovi D. Pop és fia, Patrick. Fotók: Facebook/Ovi D. Pop
Vinod Chauhan indiai fotós vendége volt Ovi D. Pop és fia, Patrick. Fotók: Facebook/Ovi D. Pop
Az ismert váradi fotóművész, Ovi D. Pop karrierjét portálunkon is nyomon követhetik az olvasók, hiszen az elmúlt évben is beszámoltunk az elnyert díjakról, sikerekről, utazásokról. Legutóbbi beszélgetésünk során kiderült: az idei esztendőt is aktívan indította.

Nem meglepő, hogy Ovi D. Pop nagyváradi fotóművész, a Varadinum Fotóklub elnöke 2019 elején már több ezer kilométerről innen, Indiából osztotta meg követőivel képes beszámoló formájában az év eleji élményeit. A nagyváradi fotós ezúttal újra zsűriként került külföldre. Mint megtudtuk, egyre több országba látogat el ebből a célból, már az idei évre szólóan is kapott meghívásokat.

– Az idei év első napjaiban már el is hagytad az országot, Indiában töltöttél több mint egy hetet. Milyen versenyre hívtak meg zsűrizni?
– Egy nemzetközi fotóverseny külföldi zsűritagjaként voltam jelen Indiában. Január 3-án utaztam el, összesen 8 napot töltöttem az országban. Egyébként már másodjára jártam ott, először ezelőtt 2 évvel. A versenyt, amelyen zsűriztem, Chandigarh-ban rendezték meg, ez a város Új-Delhitől északra helyezkedik el, 250 kilométeres távolságra van onnan. Az idő nagy részét Chandigarh-ban töltöttem. Engem a verseny egyik szervezője hívott meg, Vinod Chauhan, nemcsak mint fotóst és zsűrit, hanem, mint barátot is; az otthonában szállásolt el engem és a fiamat. Egyébként Vinod Chauhan tavaly részt vett a Discover Bihor táborban, és ha idén is sikerül megszervezzük a tábort, akkor újra szeretne idelátogatni.

Élmények

– Hogyan teltek a napjaid Indiában?
– A zsűrizés tulajdonképpen két napig tartott, több mint 5000 fotót küldtek be 50 országból, 6-an zsűriztünk. Én a színes, fekete-fehér és zsurnalisztika kategóriákba beküldött fotókat pontoztam. Arra is lehetőséget kaptam, hogy a saját fotóimat bemutassam. A „szabadnapokon” megnéztük a Taj Mahalt, ami csodálatos élmény volt a számunkra. Egy téglagyárat, kerámiásokat és cukorgyárat is meglátogattuk. A falvakban, de a városok egyes részein is nagy szegénység uralkodik, mégis boldogok az emberek. Nincsenek olyan igények, mint itt, vagy a gazdag nagyvárosokban. Van tiszta ivóvizük, nem éheznek, azonban a ruhákon, házakon látszik, hogy nagy a pénztelenség, illetve amit még érdemes megemlíteni, hogy nagyon sok a szemét az utcákon. Az emberek nem kérdezték, hogy kik vagyunk és miért fotózunk, szívélyesen fogadtak. Tekintve, hogy az ott élők nagy része hindu vallású, nem fogyasztanak alkoholos italokat és húst sem esznek, így ezeket mi sem fogyasztottuk, azonban nagyon jókat ettünk, a fűszereket bátran használják. Az utazást tekintve csak hazafelé volt egy kis gond, ugyanis hamarabb bezárták a kapukat a reptéren, így egy másik járattal kellett hazajönnünk, átszállással. A csomagokkal is volt egy apróbb gond, de végül minden jól alakult.

Idei tervek

– Milyen meghívásaid vannak erre az évre?
– Az év első hónapjaira már vannak tervek, például megyek Balira februárban, egy hétre, oda szintén zsűrizni. Ünnepélyes díjátadó is lesz, valamint fotótúrákat is szerveznek az ottaniak, olyan helyekre visznek el, ahova turisták egyébként nem mehetnek. Olaszországba is megyek zsűrizni egy versenyre, még február elején. Ugyanott Tóth Istvánnal közösen egy kiállításunk is lesz, Japántól Indiáig címmel. Bulgáriába is megyek, a tengerpartra, első alkalommal leszek zsűrielnök. Áprilisban Belgrádba és Szerbiába utazok, ezek mind nemzetközi versenyek. Online zsűrizésen is részt fogok venni, például írországi, horvátországi és indiai versenyek kapcsán. Remélem, idén újra sikerül eljussak Kínába, szintén fotózással, zsűrizéssel kapcsolatosan, azonban erről még nem tudok részletekkel beszámolni.

– Tavaly a tanfolyamok is sikeresek voltak. Idén is lesznek fotókurzusok?
– Természetesen, amíg van igény erre, addig lesznek. Már el is kezdődött az idei első kurzus, január 14-én, ezt kezdőknek szerveztem. Márciusban lesz egy haladó kurzus, májusban pedig kezdő, ezek itt Váradon. Szatmárnémetiben márciusban szervezek kezdő és haladó kurzust is. Nyáron és ősszel is lesznek tanfolyamok, ezeknek a kezdési dátumai a jelentkezők igényeitől is függnek, és természetesen attól is, hogy a munkámmal kapcsolatban hova és mikor utazok még el.

A siker „titka”

– Nagyon sikeres évet zártál 2018-ban. Hogyan tudnád összefoglalni az elmúlt egy évedet? Miben rejlik a sikered?
– 52 országban nyertem eddig díjakat, úgy gondolom, ez sokat elmond. 2018-ban óriási sikere volt annak a fotónak, amely a felsődernai útszakaszról készült, ugye Olaszországban is ezért vehettem át díjat, amire nagyon büszke vagyok. Az elmúlt egy évben próbáltam kreatívabb lenni, egy-egy kép koncepcióját előre kigondolni. Elvégeztem a Nagyváradi Egyetemen a művészeti karon egy mesterképzést, ez sokat segített abban, hogy más legyen a szemléletem. Az utazások során kapcsolatokat építek, barátkozok, így egyre több kapu nyílik meg előttem, több a lehetőségem. Törekedtem arra, hogy sokat adjak, ingyen is fotóztam, a tanfolyamon résztvevőknek is sokat segítettem, próbáltam mindenben a jót megtalálni, pozitív lenni. Azt hiszem, hogy a sikereim főleg a pozitív hozzáállásomnak köszönhetőek.

Törő Enikő