Az újság az IMAS közvélemény-kutató intézet legutóbbi felmérését ismerteti, amely szerint az idén tavasszal három ellenzéki alakulatból, a Szociáldemokrata Pártból (PSD), a Nemzeti Liberális Pártból (PNL) és a Konzervatív Pártból (PC) megalakult USL támogatottsága 50 százalék alá csökkent. A december 9-17. között készült felmérés szerint az USL a biztos szavazók 49,2 százalékának a támogatását élvezi.
Második helyen a román kormány fő erejét képező Demokrata Liberális Párt (PD-L) áll, amelyet a megkérdezettek 21,5 százaléka támogat. A demokraták népszerűsége a román kormány által 2010-ben meghozott megszorító intézkedések nyomán csökkent látványosan, azóta enyhén növekvő tendenciát mutat – írta a lap.
Harmadik helyen egy bulvár televízió műsorvezetőjeként hírhedtté vált üzletember, Dan Diaconescu hivatalosan még nem létező pártja áll, amelyet a megkérdezettek csaknem 12 százaléka támogat.
Az 5 százalékos parlamenti küszöböt még két párt lépi át. Az egyik a törvényhozásból 2008-ban kiszorult, szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt (PRM), amely a szavazatok 6,4 százalékára számíthat, a másik a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), amelyre a megkérdezettek 5,7 százaléka szavazna.
Az USL-t alkotó pártok azzal a céllal alapították meg 2011 elején a hárompárti szövetséget, hogy a szavazatok több mint 50 százalékát megszerezzék a 2012 őszén esedékes romániai parlamenti választásokon. A lap felidézi, hogy a szövetség megalakulása előtt a szociáldemokraták és a liberálisok külön-külön 56 százalékos támogatottságot élveztek a felmérésekben. Az ellenzéki pártszövetség létrehozása óta azonban folyamatosan csökken népszerűségük. Legutóbb a PSD-ben december elején kitört belső háború miatt veszítettek értékes százalékpontokat – írja a lap.
Akkor a szociáldemokraták kizárták soraikból Mircea Geoanát, a párt egykori elnökét, aki a szenátus elnöki tisztségét – a közjogi méltóságok sorrendjében a második legfontosabb posztot – töltötte be. A belső harcok következtében az ellenzék el is veszítette addigi egyedüli magas rangú politikai funkcióját, hiszen a szenátus élére a felsőház a demokrata párti Vasile Blagát, a kormányoldal jelöltjét választotta meg.
