Ötletek szemétgazdálkodásra Olaszországból

Stefano Ambrosi (balra) mutatta be a gyakorlati tudnivalókat
Stefano Ambrosi (balra) mutatta be a gyakorlati tudnivalókat
Kísérleti jelleggel Szalacson lesz először olyan udvar, ahol különböző hulladék különböző konténerben kellene kikössön. A nálunk egyelőre még újnak számító szemétgazdálkodási módszer részleteit Olaszországban tanulmányozták az illetékesek nemrégiben.

Érdemes lesz a háztartási hulladékot szelektíven gyűjteni, ellenkező esetben az többe fog kerülni. Ez lehet az egyik következménye annak a módszernek, amit az idéntől szeretnének Szalacson bevezetni. A metódus másik része, hogy a község területén egy olyan udvart hoznak létre, ahol minden típusú hulladéknak külön konténert szánnak, így elkerülhető volna az áremelés. Az ötlet Olaszországból származik, ahol az elmúlt héten járt a községi delegáció az Eco Bihor és AVE szemétfeldolgozó cég munkatársaival. Az olasz kisvárosban, Rognoban egy olyan eljárást honosítottak meg, aminek több előnye is van. Egyrészt sikerült elkerülniük, hogy ne emelkedjen a szemétszállítás díja, másrészt a keletkezett hulladékot szinte teljes egészében újrahasznosítják. Stefano Ambrosi, az észak-olasz kisváros hulladékkezelő menedzsere fogadta a romániai vendégeket, először azt mutatva meg, hogyan is működik náluk mindez a gyakorlatban, utána pedig arról mesélt, hogy milyen kihívásokkal kell szembenézni mindaddig, míg a módszert be lehet vezetni.

Skandináv recept

Vendéglátónk maga is Norvégiából hozta azt az ismeretanyagot, amit később meghonosítottak. Ennek a rövid lényege: ha kevesebb a szemét, akkor kevesebb a költség is. Ha minden fajta hulladékot külön gyűjtenek, akkor kevesebb munkás és kevesebb szállítási költséggel kell számolni. Külön szemétgyűjtő telepet alakítottak ki, ahol minden típusú hulladék külön konténerbe kerül (például más helyre megy a fénycső, a sütőolaj, az üveg, a monitor, a TV vagy a lebomló hulladékok, mint a levelek, ágak, gallyak és így tovább). Egy másik fontos része az ottani hulladékgyűjtésnek, hogy a szemeteskocsi házhoz megy (itt nem egy hatalmas gépre kell gondolni, annak egy kisebb variánsa járja körbe a vidéket). Az olasz kisvárost úgy kell elképzelni, hogy az több települést foglal magába és egy részét csak kanyargós hegyi utakon lehet megközelíteni, a lakosok pedig a házuk elé teszik ki kis kukáikat. Tehát többet is, mivel más edénybe kerül a konyhai maradék, megint másba az üveg és a műanyag. Itt nincsenek olyan szigetek, ahol ketrecek mögé zárva várják a kukásautót, hanem háztartásonként kiteszik azt az utcára és reggelente összegyűjtik. Az pedig, hogy melyik nap, milyen jellegű szemetet szállítanak el, előre meghatározott. Egész évre lebontva, színekkel kiemelve, így minden nap az annak megfelelő zsákot vagy edényt rakják ki. Ez már feltételezi azt, hogy a háztartáson belül elkezdődik a szelektálás.

Az emberi tényező

Automatákat is üzemeltetnek, olyan gépeket, ahol a pillepalackokat lehet a masinákba tömni, fél literestől egészen két literesig. Darabszámtól függően pedig egy bizonylatot kap a polgár, amit később kedvezményként tud felhasználni vásárlásnál. Szintén gépekre van bízva a szemeteszsák is, amit egy kártya alapján lehet kérni. Ezt a gyakorlati részt már Rogno polgármestere, Dario Colossi mutatta be üzem közben, elmesélve el azt is, hogy egy-egy ilyen automatának az ára meghaladja a 10.000 eurót. Ahogyan azt a vendéglátók is hangsúlyozták, az emberi tényező a legfontosabb: meg kell tanítani, hogy már a háztartáson belül kezdődjön el a különválogatás, más kosár a fémhulladéknak, más az üvegnek, a műanyag, a papír, valamint a konyhai maradékoknak. Stefano azt mondta, hogy sok esetben a gyereken keresztül kell a szülőket is nevelni, és többször is az oktatás szerepét hangsúlyozta. Iskolai programokon és ismertetőkön keresztül el kell juttatni az üzenetet a családokhoz. Ezt kiegészítve lakossági fórumokon, gyűléseken is igyekeztek meggyőzni a helyieket arról, hogy miért jó az nekik is, ha nem ömlesztve jut a hulladék a telepekre.

Különböző konténerek

Kísérleti jelleggel Szalacson lesz először olyan udvar, ahol különböző hulladék különböző konténerben kellene kikössön. Ez nem kerülne pénzbe annak, aki itt akarja elhelyezni a kommunális hulladékot. Értendő ezalatt: üvegnek, izzóknak, műanyag palackoknak kialakított tér, ezáltal volna tartható az 5 lej/fő díjszabás. Mivel ezeket nem kellene olyan gyakorisággal elszállítani, mint a szokásos szemetesládákat, nem kellene a lakosokra hárítani a többletköltségeket sem, mert a szemétszállítás és tárolás egy egyre költségesebb és drágább dolog/üzlet. Ahogy Horváth Béla polgármester felidézte: „2013-ban még csak 86 tonna, míg 2017-ben már 268 tonnányi szemetet kellett elszállíttatni a községből. A legnagyobb gond a megnövekedett mennyiséggel, hogy közel 40%-a az elszállított szemétnek nem kellene elhagyja a község területét, ezzel nagyban tudnánk csökkenteni a költségeket. Ami a legtöbb súlyt nyomja az a por, föld, kő, hamu, illetve vegetációs hulladék, a raktározási díj pedig folyamatosan növekszik, ezért, ami lebomló hulladék, azt kiválogatva helyben kellene tartanunk, a magánkertekben vagy községi gyűjtőhelyen”.

Egy másik érv, ami a program mellett szól, hogy az önkormányzatok a valóságban meg kellene feleljenek annak az előírásnak, amely szerint a szemétmennyiség 25%-át már szelektív módon kellene elszállítani, ami a jelenlegi gyakorlatban maximum 3–4%.

Szűcs György