OTL-sztrájk – a törvényesség határvonalán

OTL-sztrájk – a törvényesség határvonalán
Teljesen megbénította Nagyvárad tömegközlekedését kedden a Helyi Közszállítási Vállalat (OTL) alkalmazottainak váratlan sztrájkja. Előzetesen nem szóltak róla, és az sem kizárt, hogy törvényellenes.

Mindenféle előzetes értesítés, a lakosság tájékoztatása nélkül leállt kedden hajnalban a nagyváradi tömegközlekedés: a járművezetők már üzemkezdéskor eleve munkába sem álltak. Csatlakoztak ezzel a Helyi Közszállítási Vállalat (OTL) alkalmazottainak munkabeszüntetéséhez, a cég szóvivője, Carmen Tocut pedig 6:56-kor küldött, két szavas mailben tájékoztatta a sajtót arról, miért nem jár semmi: “A Helyi Közszállítási Vállalat tevékenysége az alkalmazottak spontán sztrájkja miatt megszakadt. Az utasok elnézését kérjük a kellemetlenségért”.

Mit akarnak?

Ennek nyomán az OTL székhelyére mentünk, ahol már hajnal óta a bejáratnál álldogálltak az OTL sztrájkoló alkalmazottai, járművezetők és telephelyen dolgozók is, miközben megérkeztek a helyszínre a szakszervezeti vezetőik is, akik később a vállalat irányítóival tárgyaltak odabent. 10 óra után nem sokkal fejezték be az egyeztetést, és lejöttek a sztrájkolók elé, elmondani a fejleményeket. Szakszervezeti vezetőjük, Virgil Mânz a helyszínen szerkesztőségünknek részletes beszámolót adott az ügyről. Állítja, hogy nekik semmi közük az akcióhoz, nem ők szervezték a munkabeszüntetést: „ilyenkor szoktunk a bérügyekről tárgyalni, az év eme szakaszában, és nyilván az emberek napirenden vannak, hiszen béremelést akarnak – mi a vonatkozó információkat Facebookra is feltettük, arról, hogy állnak az ügyek, aztán ennek nyomán ők maguk döntöttek úgy, hogy nem veszik fel a munkát”. Hozzátette: őt kora reggel Ilie Bolojan nagyváradi polgármester hívta fel, azzal, hogy sztrájk van. Kérdéseinkre a követeléseket is összegezte: „Az első a béremelés. A vállalat 2%-ot ajánl, ami nem is emelés, az az inflációhoz való hozzáigazítás lenne. Továbbá csökkentettek szabadságnapokat is, ami szintén elfogadhatatlan. Követelik emellett az étkezési utalványok névértékének emelését”. Mânz hozzátette: egy busz-, illetve villamosvezető 1800 lej körül keres, emellett csak a régiségi pótlék jár még, a többi pótlék is megszűnt. Beszéltünk azonban sztrájkoló sofőrökkel is, és volt, aki egyből azzal kezdte, hogy valamivel 2000 lej fölötti összeget keres meg, és ez kevesli. Többen is megerősítették aztán, hogy az alapbér 2000 körül van, de ők 3000-et akarnak elérni az akcióval.

Mi lett?

Viorel Mircea Pop, az OTL nemrég hivatalba került új igazgatója szerint az idei bértárgyalások három hete kezdődtek, és például egy járművezető alapbére most 2.020 lej, ehhez jön még a hétvégi munkavégzésért azon napokon 50%, illetve 20%-os régiségi pótlék, meg az étkezési utalványok. Már szokás szerint hajnali 4:30-kor munkába kellett volna állniuk a járművezetőknek, de még 10 óra után, a lezajlott tárgyalások nyomán sem tettek így – nem tetszett ugyanis nekik az eredmény. Egyébként maga Ilie Bolojan polgármester is ott volt az OTL székhelyén, még 6 óra tájban, de ő nem csatlakozott a tárgyalásokhoz, csak tájékozódott, majd annyit mondott a sztrájkolóknak, hogy nem ígér nekik semmit, és tegyenek, amit akarnak, ezzel távozott. Az egyeztetések eredményét tehát fél 11 körül az OTL vezetése részéről Romeo Nica gazdasági igazgató ismertette az épület előtt, a sztrájkolókkal. Amikor lejött hozzájuk, ezzel kezdte: „Befejeztük az egyeztetéseket, itt az ideje, hogy egyenként elindítsák a járatokat a városban”. Az alkalmazottak kezdetben hajlottak is erre, ám amikor meghallották a konkrétumokat, hangos fujjolásba kezdtek, majd bekiabálásokkal jelezték, hogy nem tetszik nekik a vállalat ajánlata, ezért továbbra sem veszik fel a munkát, sőt, voltak, akik hátat is fordítottak a vezetés képviselőjének, mások arra buzdították a tömeget, hogy mindenki menjen onnan, és ne is hallgassa tovább. Nica azt közölte: kis lépésekben emelik majd a béreket, elsőre 200 lejjel, az étkezési jegyek értéke pedig 11-ről 12-re nőtt, már e hónaptól, jövőre pedig 15-re. A bekiabálók jelezték: 3000 lejes fizetést követelnek, és az étkezési utalványok névértékének azonnal 15 lejre emelését, emellett a hétvégi munkanapokra dupla fizetést, és a megszüntetett pótlékok közül a 15%-os stresszpótlékot akarják újra. Nica erre jelezte: „Ha nem egyeznek bele abba, amit ajánlottunk, akkor lehet, hogy nulláról kell minden tárgyalást újrakezdeni, aztán lehet, hogy többet érnek el, de az is lehet, hogy a mostaninál is kevesebbet. Kérem, vegyék fel a munkát, aki egyetért az ajánlattal, menjen dolgozni, bár sztrájkolni sem kötelező, ahogy dolgozni sem”. Azonban nem is lett volna ekkor hogyan elindítani a közlekedést: a sztrájkolók épp annál a bejáratnál álltak, ahol a buszok kijönnek, és ezt megakadályozták volna, átellenben, a villamosremízben nem volt egyetlen villamosvezető sem, mivel mindenki a sztrájkolók között tartózkodott, de amúgy sem tűnt úgy, hogy bárki kockáztatná a sztrájktörést. Ráadásul egyes hírek szerint a be nem jelentett munkabeszüntetést a busz- és villamosvezetők kezdték, akik zár alá vették a telephelyen a töltőállomásokat, hogy ezzel is ellehetetlenítsék a buszok indítását. Úgy tudni egyébként, hogy üzemkezdéskor egy busszal el is torlaszolták a kijáratot, hogy a járatok ne indulhassanak el, és voltak olyan járművezetők is, akiket meglepetésként ért az egész, amikor egyszerűen bementek dolgozni hajnalban. Tanácstalanság volt az úr a székhelyen, miután a Nica által ismertetett ajánlatot elvetették: senki nem tudott érdemben válaszolni arra a kérdésünkre, hogy mi jön most, sem a szakszervezetisek, sem a vállalat vezetői, sem pedig a sztrájkoló alkalmazottak. Utóbbiak azt hangoztatták ugyan, és időnként azt is kiabálták be, hogy egyszerűen nem veszik fel a munkát addig, amíg el nem érik, amit akarnak, vagyis akár több napig is tarthat a sztrájk. A lakosság számára nemcsak maga a munkabeszüntetés eredményezett tarthatatlan helyzetet, hanem az is, hogy tájékoztatás sem volt: hosszú ideig az egyes megállóhelyeken lévő elektronikus táblákon sem jelent meg, hogy munkabeszüntetés van, és a jegyárusítók sem tudtak róla. Egyébként nem ez az első alkalom, amikor az OTL alkalmazottai a közlekedés leállításával próbálnak rásegíteni a bérükkel kapcsolatos tárgyalásokra, más években is éltek már a sztrájk eszközével.

Előírás

A spontán sztrájkkal az is gond, hogy egyből teljes lett. Ugyanis a 2011/525-es számú törvény szerint, amely a társadalmi párbeszédet szabályozza, a tömegközlekedési vállalatoknál csak úgy lehet sztrájkolni, ha közben a normál tevékenység minimum harmadát biztosítják. Csakhogy mivel a szakszervezet elhatárolódott a munkabeszüntetéstől, azt állítólag maguknak az alkalmazottak egy része indította, a szakszervezet nem vonható felelősségre, az egyes alkalmazottak elszámoltatása pedig nehézkes lenne – és amúgy eddig fel sem merült.

Szeghalmi Örs