A részleges népszámlálási adatok legfontosabb következtetése: Székelyföldön a románok aránya nagyobb mértékben csökkent, mint a magyaroké. Székely István tegnapi kolozsvári sajtótájékoztatóján elmondta: rendkívül beszédes tény az, hogy jelen pillanatig csupán Hargita és Kovászna megyében rendelkezünk egy teljesebb képpel, itt beszélhetünk részletesebb népszámlálási adatokról.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere Hargita és Kovászna megye népszámlálási eredményeit ismertette. A két székely megyében kisebb arányban csökkent a lakosság, mint Romániában vagy Erdély többi megyéjében. Másik következtetés, hogy a két székelyföldi megyében kisebb arányban csökkent a magyarok aránya, mint a románoké. Háromszéken a románok csökkenése 12,4%-os, a magyaroké 7,6%-os, Hargita megyében a magyarok 6,4%-os, a románoké kb. 14,7%-os csökkenést mutatnak.
Antal szerint fontos konklúzió, hogy sikerült megfordítani azt a trendet, ami 1910-től 2002-ig jellemezte a román-magyar arányokat e két megyében: az a tendencia, hogy a románok aránya folyamatosan nőtt egyik népszámlálástól a másikig, most megfordult. Hargita megyében 1956-1966 között volt egy jelentős növekedése a románságnak, ez 21,7%-os volt, míg a magyarságé csupán 1,46%-os. 1966-1977 között a románság 43,24%-os növekedést mutatott, a magyarság mindössze 11,53%-at. Kovászna megyében, Háromszéken a növekedés 1977-1992 között volt jellemző: 40,15%-os növekedés jellemezte a románságot, a magyarokat csupán 12,41%-os.
Antal Árpád úgy vélekedett, hogy a népszámlálás nyertesei a romák, hiszen Háromszéken 38,07%-os, Hargita megyében 33,26%-os növekedésről beszélhetünk az ők esetükben. A politikus szerint a legnagyobb kérdés, hogy Marosszék, Maros megye továbbra is leszakad a Székelyföldről vagy sikerül ezt a folyamatot megfordítani, ami az elmúlt évtizedekben egyértelművé vált”.
Kovács Péter elmondta: az RMDSZ most egy társadalmi cselekvési tervet fogalmaz meg.
