Összegzés a váradi Szigligeti Színházban

A nagyváradi Szigligeti Színház elmúlt öt évét értékelték ki múlt pénteken. A szerző felvétele
A nagyváradi Szigligeti Színház elmúlt öt évét értékelték ki múlt pénteken. A szerző felvétele
Az önálló magyar Szigligeti Színház elmúlt öt évét értékelték ki múlt pénteken a 2016–2017-es évad meghirdetése kapcsán összehívott sajtótájékoztatón. Az összegzés aktualitását az adja, hogy az év végén jár le Czvikker Katalin főigazgató mandátuma.

Czvikker Katalin elmondta, hogy az elmúlt öt évben a színházban végzett munkát a tisztelet, a következetesség, a nyitottság, a folytonosság és a fejlődés szellemisége és szempontjai jellemezték. Hangsúlyozta, hogy a Nagyvárad közönsége iránt tiszteletnek köszönhetően sikerült közösen kialakítani a színház brandjét. A következetességet is érvényesítették a mindennapi munkában. Ebben a vonatkozásban azt emelte ki, hogy a 2012–2013-as fesztiválok évadának kiemelkedő sikere nyomán jutott a színház arra az elhatározásra, hogy mindhárom társulat maga is szervezzen fesztiválokat. A továbbiakban kiemelte, hogy a fiatal generáció hatására is az intézmény nyitottsággal engedte közel magához az új színházi formavilágot, hiszen, mint fogalmazott, „a mai generációnak olyan színházi közösségi élményt kell biztosítani, ami képes arra, hogy felcserélje a technikai fejlődés által biztosított kényelmet és virtuális világot. Ezért színházunk támogatja a fiatal pályakezdők törekvéseit, hogy ezeket az új színházi formanyelveket megmutassák, és azt, hogy a kortárs magyar dráma minél nagyobb teret kapjon színházunk életében”.

Drámázat

Megemlítette, hogy idén harmadik alkalommal kerül megrendezésre a Drámázat pályázat, melynek partnere a Szigligeti Színház. Czvikker Katalin elárulta, hogy közel száz pályamű érkezett az idei pályázatra, melyek kiértékelése jelenleg zajlik. Czvikker Katalin aláhúzta, hogy a fejlődés mind gazdasági, mind szakmai, mind pedig infrastrukturális téren megmutatkozott, megemlítve azt, hogy különböző fesztiválokra kapnak meghívásokat, és mindhárom társulat komoly koprodukciókra kap felkérést. Az infrastrukturális fejlődés szempontjából a Szigligeti Stúdió létrehozása volt a legnagyobb fegyvertény, ami, mint mondta, „olyan közösségi összefogás eredményeként jött létre, amire kevés példa van ebben az országban”. A folytonosságot a fiataloknak és a fiatalokkal közösen működtetett programok jelentik a Szigligeti Színház életében, példaként említve az Iskola a színházban programot, az önkéntességi programot, a Szigligeti Tanodát és a bábodát. Később arról a kérdésünkre, hogy megpályázza-e ismét a Szigligeti Színház főigazgatói tisztségét, Czvikker Katalin elmondta, hogy erre csak azután válaszol, ha a megyei önkormányzat kiírja az erre vonatkozó pályázatot.

Színház számokban

A sajtótájékoztató második felében Novák Eszter, a Szigligeti Társulat művészeti vezetője statisztikai adatok segítségével világított rá a Szigligeti Színház teljesítményére. Elmondta, hogy az elmúlt öt évben folyamatosan nőtt a bérletvásárlók száma; a tavalyi évadban 4015 bérlet kelt el, ami kiegészítve a jegyvásárlókkal azt jelenti, hogy a Szigligeti Színháznak mintegy ötezer rendszeres nézője van. A továbbiakban Nagyváradnak a rendszerváltás utáni demográfiai alakulásáról beszélt, kiemelve, hogy míg 1992-ben több mint 74 ezer magyar élt Nagyváradon, addig a 2011-es népszámlálási adatok szerint már csak 45 ezer magyar él a városban. Megítélése szerint a demográfiai csökkenés összefüggésben van a színházi nézőszám csökkenésével, ezért ma már nem lehet ugyanolyan nézőszámokat produkálni, mint a kilencvenes évek legelején, amikor több mint hetven, illetve több mint ötvenezer nézője volt a Szigligeti Társulatnak. A Novák Eszter által ismertetett adatok szerint a 2015–16-os évadban összesen 21.979 fizető nézője volt a színháznak; az elmúlt öt évben ebben a vonatkozásban a legjobb a 2011–12-es évad volt, amikor a kimutatások szerint a színháznak összesen 28.626 fizető nézője volt. Novák Eszter felhívta a figyelmet arra is, hogy a statisztikából kiviláglik, hogy a váradi közönség mennyire kötődik a színház épületéhez, ugyanis azokban az években, amikor a színház felújítás alatt állt, így az előadásokat más helyszíneken kellett bemutatni, a nézőszám is igen megcsappant: a 2009–2010-es évadban 10.298, a 2010–2011-es évadban pedig mindössze 9829 fizető nézője volt a Szigligeti Társulatnak. A továbbiakban Novák Eszter kifejtette, hogy a nézőszám csak egy szempont a sok közül, ugyanis a színház nem profitorientált intézmény, ezért fontosabbnak kell tekinteni a minőségi munkát. Kiemelte, hogy az elmúlt időszakban kiegyenlítettek lettek a szereposztások és a munkaelosztás, és a Szigligeti Társulat egy közösen gondolkozni, valamint egyre jobb minőségű színházat létrehozni képes társulattá kezd válni. Hozzátette, hogy igyekeztek és továbbra is igyekeznek úgy összeállítani az évadot, hogy mindenki megtalálja a neki tetsző előadást, és minden héten legyen legalább egy előadás, amit a közönség meg tudjon nézni. Novák Eszter leszögezte, hogy közönség nélkül nincs színház, de a nézőket minőségi színházi alkotásokkal, igényes szórakoztató produkciókkal kell kiszolgálni.

Szakmai érdeklődés

Anyagi és művészi sikerként értékelte Novák Eszter A mi osztályunk, a Buborékok és a Boldogságexpressz című előadásokat, amelyeknek a bevételei meghaladták az előállítási költségeket. Tudatta, hogy az elmúlt években elkezdődött a szakmai érdeklődés a társulat iránt, „szinte hónapról-hónapra több jelentkezést kapok színészektől, rendezőktől, hogy szívesen jönnének a nagyváradi társulathoz dolgozni” – fogalmazott.

Pap István



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter