Őshonos kisebbségek védelme az EU-ban

Őshonos kisebbségek védelme az EU-ban
Az őshonos nemzeti kisebbségek helyzetéről tartottak meghallgatást a brüsszeli Európai Parlamentben három magyar EP-képviselő, Sógor Csaba, Nagy József és Csáky Pál kezdeményezésére. A meghallgatáson Sógor Csaba meghívására egy romániai küldöttség is részt vett.

Az Európai Parlamentben első alkalommal tartottak ilyen jellegű meghallgatást az őshonos nemzeti kisebbségek helyzetéről, a LIBE szakbizottság (állampolgári jogok, bel- és egészségügy) európai néppárti három magyar tagjának- Sógor Csaba, Nagy József és Csáky Pál- kezdeményezésére, több éves munka eredményeképpen. A rendezvény célja tulajdonképpen egy olyan iránymutató kidolgozása volt, melyet javasolt eljárásként fogalmaz meg az Európai Néppárt annak reményében, hogy ezt a későbbiekben egy magasabb szintű vita fogja követni, illetve elfogadtak egy nyilatkozatot is, amit eljuttatnak az Európai Bizottsághoz.
A tanácskozás második paneljében Az EU és az őshonos kisebbségek: Mi a tét? címmel hangzottak el előadások, hozzászólások. Csáky Pál (szlovákiai Magyar Közösség Pártja) azon meggyőződésének adott hangot: a múlt mellett a jövőről is fontos beszélni, hiszen problémát okoz, hogy uniós szinten nem létezik megfelelő kisebbségvédelmi norma- és intézményrendszer, illetve a végrehajtás is kívánnivalót hagy maga után. Meglátásában megfontolandó megoldást jelenthet az Európa Tanács ide illő dokumentumainak a beemelése az uniós jogba.
Hans Heinrich Hansen, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke megjegyezte: első látásra a kisebbségek kényelmetlenek, rossz helyen vannak és zavaróak, de tulajdonképpen Európa is ilyen, és épp emiatt szép és gazdag. Ezért a sokszínűség jegyében közös ügy kellene legyen a kisebbségek gondjainak megoldása, mert azok, akiknek nincs beleszólásuk a döntéshozatalba, hajlamosak arra, hogy a nacionalizmusba meneküljenek, és ez rajtuk kívül senkinek se jó. Azt javasolta ehelyett: közösen keressék a megoldásokat, akár egy parlamentáris szintű kapcsolattartó bizottság felállítása révén is.
Smaranda Enache, a marosvásárhelyi Pro Európa Liga társelnöke örömét fejezte ki, hogy egy ilyen konferencia apropóján az őshonos kisebbségek ügye ismét előtérbe került, és azon reményének adott hangot, hogy konkrét eredmények is születnek.
Josef Marko, a Dél-Tirolban található bozeni kisebbségkutató intézet igazgatóra arra hívta fel a figyelmet, hogy kisebbségek jogi problémája Európában több mint 200 éves múltra tekint vissza, és gyökerei a francia jakobinizmus nemzetállami paradigmája, a német filozófiai hagyományok, valamint a nacionalizmus és a liberalizmus ötvöződésének a veszélyei, amit ő az „ideológiák dihotómiájának” nevezett. Ugyanakkor szerinte problémát okoz még az egyéni és a kollektív jogok közötti különbségtétel, a kommunikáció hiánya, ezért egy új jogfilozófiai megközelítésre, a diverzitás menedzsmentjére lenne szükség az olvasatában.

Elfogyott a lendület

Gál Kinga (Fidesz-KDNP), a LIBE szakbizottság első számú alelnöke kifejtette: az őshonos kisebbségek uniós védelmét nyomon követve az utóbbi években, a 2004-es bővítés után azt tapasztalta, hogy mintha változott volna az ezzel kapcsolatos hozzáállás. Elfogyott a lendület az EP-ben, és mintha megijedt volna az Európa Bizottság is, egyre nehezebbé vált felvetni ezeket a kérdéseket, nem volt meg hozzá a kellő politikai akarat és többség, sem az EP-ben, sem az ET-ben, sem pedig az EP-ben. Miközben mindenki elismeri, hogy elvi szinten léteznek ugyan jogok, melyek alapján lehetne továbblépni, konkrét előrelépés ritkán vagy egyáltalán nem tapasztalható. Ugyanakkor fordulópontot jelentett viszont bizonyos szempontból a Lisszaboni Szerződés, és örvendetes, hogy nő a kisebbségi képviselők aránya az EP-ben, és egyre több megoldásra váró ügy kerül napirendre.
Az RMDSZ-es Vincze Lóránt FUEN-alelnök hangsúlyozta: az EP-ben az Európai Néppárt szintjén egyértelműen látszik az eltökéltség és a szándék, hogy foglalkozzon a kisebbségvédelemmel, és remélhetőleg következhet az áttörés egy dokumentumnak az elfogadásával. „Nem hiszem, hogy a többségnek veszíteni valója volna hogyha a kisebbségek jogokat kapnak, jól és biztonságban érzik magukat. Hasonlóan a tagállamoknak sem kellene félniük attól, hogy az említett európai jó gyakorlatok bátorításával kisebbségi keretet dolgozzanak ki a felvázolt jogosítványok mentén, a monitoring mechanizmus alkalmazásával”- mondta.

Újabb lépés

„A rendezvény egyik szervezőjeként én is próbáltam a kezdő képviselő kollégákat felvilágosítani arról is, hogy az Európai Néppárt (EPP) következő kongresszusán nem kell a spanyolviaszt feltalálni, mert ez már a bukarestin megtörtént, ahol bekerült a záródokumentumba a kisebbségvédelmi célkitűzés is. Ez a meghallgatás ugyanakkor szintén egy újabb lépés volt a hatékony jogvédelem felé vezető úton. Általában diktatúrák és a háborúk hatékonyak és gyorsak, a várható eredményekről ezért azt javasolom, inkább ne beszéljünk egyelőre. Nyilvánvaló: a következő lépés az, hogy az EPP vezetése is támogassa a most felvázolt elképzeléseket, illetve az egyik lehetséges út az Európai Bizottsághoz intézett kérdés, majd vita, a megfelelő határozattal”- nyilatkozta a tanácskozást követően szerkesztőségünknek Sógor Csaba RMDSZ-es EPP-képviselő.

Ciucur Losonczi Antonius



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter