Ősbemutató a Kolozsvári Magyar Operában

Fotó: Szabadi Péter
Fotó: Szabadi Péter
A Kolozsvári Magyar Operában ősbemutatóra került sor. Október 12-én Novák Eszter rendezésében Selmeczi György „Boldogasszony lovagja” című vígoperáját mutatták be.

Külön nagyszerű élmény-mondta Szép Gyula, az intézmény igazgatója-hogy hozzánk közelálló barátunk, munkatársunk művét mutatjuk be, aki az elmúlt 27 évben meghatározta az opera életét, politikáját. Selmeczi György (1952, Kolozsvár) Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész. A „Boldogasszony lovagja” című vígopera a budapesti Művészetek Palotájával gyümölcsöző együttműködésnek az eredménye, amely anyagilag is támogatta a produkció létrehozását. A Kolozsvári Magyar Opera a Selmeczi-művel bekapcsolódik a Szent László emlékév programsorozatába. Az operaelőadás a Budapesti Őszi Fesztivál programjában is szerepel. A Művészetek Palotájában október 17-én tekinthette meg a nagyérdemű a Kolozsvári Magyar Opera előadását, Selmeczi György „Boldogasszony lovagja” című művét.

A hit – emberi létünk megtartó csodája

A „Boldogasszony lovagja” vígoperát Béres Attila rádiójátéka ihlette. Szövegét saját eredeti hangjátékából Béres Attila írta. Selmeczi Györgynek az első vígoperája. Gyermekkori élményt jelentett számára a Szent László -kultusz. „Úgy érzem, Szent László példájára ma is szükség van, mint ahogyan a lovagi ideálokra is… Foglalkoztatott ennek az európai rangú történelmi személyiségnek a jelenléte a hétköznapi tudatban, az emberi képzeletben. Mindenben arra törekedtem, hogy kicsit közel hozzam, játékossá tegyem a nagyközönség számára.” A zeneszerzőnek ez a harmadik műve, amelyet a Kolozsvári Magyar Opera bemutatott. A vígopera történetét kedveli a közönség. Nagyvárad melletti kis falu, Bátorfa lakói templomot építettek. A falu közössége László királyunknak akarja szentelni a templomot. Azonban László nem szent. Elmennek a nagyváradi püspökséghez, ahol a küldöttség a maga naiv módján előadja a kérésüket. 1191-ben járunk, a falu népe elhatározza, hogy bemutatja azokat a csodákat, amelyek bizonyítják László csodatevését, tehát szentté lehet avatni. A Selmeczi- mű a hitről szól. „Nincsen csoda hit nélkül, maga a hit, ami emberi létünk, viselkedésünk és viszonyulásunk megtartó csodája. Nélküle sivatagban vándorolnánk egy életen át.”

A kortárs zene is élvezhető

A darab rendezője Novák Eszter színházrendező, egyetemi tanár. A budapesti Színház és Filmművészeti Egyetemen osztályvezető tanár. 2015-től a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Ede Társulatának művészeti vezetője. A vígoperával kapcsolatban fogalmazta meg: „A történet egyszerre szórakoztató, mulatságos és felemelő. A zene emberközpontú, örömet nyújt a kevésbé zeneszerető hallgatónak, de egyszersmind kulináris áthallásokra és a zenében rejlő humorra nyitott fülnek is.” Egyesek megijednek, mikor a „kortárs” kifejezést hallják, mert „kellemetlen” szóval társítják. Nem úgy van a Selmeczi-mű esetében-mondta a rendező. A zeneszerző hitvallása: az opera szerepe, hogy szórakoztassa az embereket. A nézők kedvelik a vígopera történetét, a zenéjét, amelyben komikus és emelkedett mozzanatok keverednek. „Újabb bizonyíték a nagyközönség számára, hogy a kortárs zene nem egyenlő az élvezhetetlennel.” A nézőknek nem kell attól tartani, hogy nem élvezik az előadást. Mint mondta, az előadás a hit erejéről szól. A csoda a lelkekben jön létre.

„A zene tele van sziporkázó ötletekkel”

Szabó Sipos Máté karmester dirigálja az előadást. Mint írja, régi barátság és munkakapcsolat fűzi Selmeczi Györgyhöz. A vígoperáját izgalmas darabnak tartja. A szöveget a zene alátámasztja. „Régen nem olvastam már ilyen megejtően bájos, egyszerre naiv és magasztos, komikus és megindító szövegkönyvet. A zene tele van sziporkázó ötletekkel, bátran karcos, egyéni, gazdag hangzásképpel, amely remekül erősíti a szöveg játékosságát és finoman árnyalt mélységét.” Szabó Sipos Máté a Debreceni Csokonai Színház opera tagozatának zenei vezetője, az Egri Szimfonikus Zenekar vezető karmestere, a Kodály Kórus Debrecen vezető karnagya.

Az előadás látványossága, a díszlet, a korhű jelmezek érdekessé, közönségvonzóvá teszik a produkciót. Az előadás díszlettervezője Ianis Vasilatos. Szerinte Selmeczi muzsikája játékos. „Arra törekszem, hogy az előadás díszlete tökéletesen szolgálja a zeneszerző zenéjében fellelhető dallamosságat. A zene ott kell legyen a díszletben is!” Ianis Vasilatos a két nagyváradi színház látványtervezője.

Az előadás alkotói

Rendező: Novák Eszter. Karmester: Szabó Sipos Máté. Szövegét írta: Béres Attila. Díszlettervező: Ianis Vasilatos. Jelmeztervező: Florina Bellinda Vasilatos. Karigazgató: Kulcsár Szabolcs. Szereplők: Kovács István/Sándor Csaba, Laczkó Vass Róbert, Szilágyi János, Wittinger Gertrúd, Antal Lívia, Szabó Levente, Rétyi Zsombor, Peti Tamás Ottó. Az előadás vendégszereplői: Kovács István, Wittinger Gertrúd budapesti operaénekesek és Szabó Sipos Máté karmester.

A Kolozsvári Magyar Opera társulata októberben két bemutatóval- országos- és ősbemutatóval- várta a nagyérdeműt. „A sikeres ősbemutató a világ bármely operaháza számára jelentős, olykor egyenesen rendkívüli esemény” – fogalmazta meg Szép Gyula. A közönség érezte, hogy az opera „igazi csemegével” várta. Derűs vidám, zenei élményekkel gazdagodott. Hosszantartó vastapssal fejezte ki elismerését a rendkívüli előadásért.

Csomafáy Ferenc

Címkék: ,