Orosz zeneszerzők művei a filharmóniában

A fiatal gordonkaművész, a karmester és a zenekar fogadják a közönség elismerését. Fotó: Dr. Ovidiu Bălănean
A fiatal gordonkaművész, a karmester és a zenekar fogadják a közönség elismerését. Fotó: Dr. Ovidiu Bălănean
A múlt heti hangversenyen az orosz muzsikának szentelt ünnepi estet a Nagyváradi Állami Filharmónia. Muszorgszkij, Csajkovszkij és Sosztakovics alkotásai csendültek fel.

Meghívott vendégművészek: a karmester Paul Mann Angliából érkezett, míg a szólista, Ştefan Cazacu gordonkaművész Bukarestből. Elsőként Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij (1839–1881) Éj a kopár hegyen című szimfonikus költeménye hangzott el, melyet a szerző 1867-ben komponált, Gogol Szent Iván-éj című írása nyomán. A zeneművet az ismert alakjában Rimszkij-Korszakov hangszerelte. Muszorgszkij a zenei realizmus egyik hírneves képviselője volt, a realista orosz zene és zenés népdráma megteremtője. Fiatal éveiben vidéken, az orosz falusi emberek között élt, s a beszélgetéssel eltöltött esték benépesítették képzeletét a mesék hőseivel, az éjfélkor hazajáró szellemekkel, a boszorkányszombaton hajnalig tartó tivornyákkal. Az Éj a kopár hegyen című szimfonikus költeményének egy ilyen boszorkányszombat a témája, a sátán az összegyűlt alvilági szellemekkel jellegzetes orosz muzsikára táncol. Ezt a nagyszerű alkotást tolmácsolta nagy átérzéssel a filharmónia zenekara, a kitűnő karmester hathatós közreműködésével.

A továbbiakban Pjotr Iljics Csajkovszkij (1840–1893) Változatok egy rokokó témára, op. 33 című kompozíciója hangzott el, a fiatal gordonkaművész Ştefan Cazacu és a zenekar előadásában. Csajkovszkij egyike volt a legsokoldalúbb orosz zeneszerzőknek. Csaknem minden műfajban alkotott, igen magas színvonalon: szimfóniákat, szimfonikus költeményeket, kamarazenét, zongoraműveket, operákat, kantátákat és dalokat egyaránt írt. Színház iránti szeretetét bizonyítják balettzenéi: A hattyúk tava, a Csipkerózsika és A diótörő, ezek mind klasszikussá váltak a tánc világában. A csütörtök este elhangzott Rokokó variációk részleteiben a 18. század zenéjét idézi; 1876-ban komponálta Csajkovszkij. A könnyed táncos melódiát, a rokokó témát a szólóhangszer kelti életre. A mindössze 23 éves tehetséges csellista, Ştefan Cazacu nagyszerű tudással, kitűnő technikával tolmácsolta a művet. A közönség nagy elismeréssel fogadta interpretációját, s az előadóművész ráadásként Prokofjev egyik gordonkaversenyének rövid részletét játszotta el.

A kilencedik szimfónia

Szünet után Dmitrij Sosztakovics (1906–1975) IX., Esz-dúr szimfóniája, op. 70 csendült fel az Enescu–Bartók koncertteremben. Ezt a művét a zeneszerző 1945-ben fejezte be. Örömteli alkotás, „vidám kis darab” ez, amint a szerző jellemezte; még ugyanabban az évben, november 3-án mutatták be Szentpéterváron (abban az időben Leningrád) Jevgenyij Mravinszkij vezényletével. Sosztakovics kilencedik szimfóniája a második világháború diadalmas befejeződésének ujjongó visszhangja, ám 1948-ban a hatalom betiltotta – más műveivel együtt. Csak 1953-ban rehabilitálták, és azóta is a világ minden hangversenytermében játsszák Sosztakovics remekművét. A szimfónia elhangzása után a közönség ünnepelte a zenekart és a karmestert, aki nagyszerű átéléssel dirigált, kitűnő hangulatot teremtve ezzel a hallgatóság soraiban.

Dérer Ferenc



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter

A kommentelés opció, a jó magaviselet kötelező! Moderációs elveinket itt olvashatja .