Operaelőadás a hangversenyteremben

Akt.:
Fotó: Dr. Ovidiu Bălănean
Fotó: Dr. Ovidiu Bălănean
Nem mindennapi zenei eseménynek adott otthont a múlt héten a nagyváradi Állami Filharmónia hangversenyterme: Verdi Rigoletto című operája csendült fel, Jankó Zsolt karmester dirigálásában.

Hogy mennyire igénylik a nagyváradi komolyzene-kedvelők az operamuzsikát, az is bizonyítja, hogy két egymás utáni napon is előadták a Rigolettót, még ha a második, pénteki előadásra nem telt is meg a koncertterem hallgatósággal.
Giuseppe Fortunino Francesco Verdi (1813–1901) e közismert és közkedvelt művének újabb nagyváradi előadása igazi csemegét jelentett az operarajongók számára. Az előadóművészek: a kolozsvári román és magyar opera tagjai, nagyszerű esttel ajándékozták meg a közönséget. A hangversenyterem nem a legideálisabb hely ugyan opera előadására, de a kitűnő Verdi-muzsika és az előadók magas szintű énektudása eredményeként a koncert végén a publikum tapsviharral köszöntötte az énekeseket, a szimfonikus zenekar tagjait, a karmestert és nem utolsósorban a filharmónia férfikarát.
Verdi egy kis olasz falucskában, a Parmához közeli Busseto melletti Le Roncoléban született. Szülei kocsmárosok voltak, s bár a család szegény volt, támogatásukkal a fiú zenei tehetsége hamar kibontakozott: tizenkét éves korára kinevezték a helyi templom orgonistájának, és hamarosan Bussetóba költözhetett, hogy megkezdje rendszeres zenei tanulmányait. Ezután Antonio Barezzi zenerajongó kereskedő vette pártfogásába, és több zeneművet rendelt tőle a helyi Filharmóniai Társaság számára. Operát Milánóban kezdett írni, ahol orgonistaként kereste kenyerét. Oberto című műve – melyet 1839-ben mutattak be a La Scalában – mérsékelt sikert aratott.

A Rigoletto

Giuseppe Verdi Rigoletto című operájának ősbemutatója a velencei La Fenice Színházban volt 1851. március 11-én. Ez egyébként a zeneszerző élete második nagy korszakának kezdetét is jelentette. Ekkoriban szerezte a Rigolettót, A trubadúrt és a Traviatát; e zeneművek alapozták meg Verdi nemzetközi hírnevét, s ma is a legnépszerűbb operái közé tartoznak. A Rigoletto cselekménye a 17. században játszódik az olaszországi Mantovában (latinul Mantua). Az opera rövid tartalma: a csélcsap mantuai herceg sok hódítása egyikeként udvari bolondjának a lányát, Gildát is elcsábítja. Az apa bosszút esküszik és merénylőt bérel fel a herceg ellen, lánya, Gilda azonban feláldozza magát szerelmeséért és őt gyilkolják meg.
Az opera legismertebb áriáját, a La donna e mobile (Az asszony ingatag) kezdetűt, nagyszerűen adta elő a mantuai herceg szerepében tündöklő Pataki Adorján (tenor), de a teljes Rigoletto a népszerű operaszámok parádés egymásutánja, csúcspontjuk a harmadik felvonásbeli négyes, a Bella figlia dell’amore (Halld a szómat, édes lánykám) – ezt most Pataki Adorján (tenor), Oleg Ionese (bariton), Diana Ţugui (szoprán) és Veress Orsolya (mezzoszoprán) előadásában hallhattuk. A többi énekes: Köpeczi Sándor (basszus, Sparafucile szerepében), Mányoki Mária (alt), Gergely Arnold (basszbariton), Mányoki László (basszus), Plesa Róbert (tenor) és Sándor Csaba (basszbariton) is nagyban hozzájárult az est sikeréhez. A dirigens Jankó Zsoltnak, a filharmónia állandó karmesterének nem volt könnyű feladata, de nagyszerű érzékkel „hozta össze”, vezényelte a Verdi-operát. A filharmónia férfikara – karigazgató Lászlóffy Zsolt – és a nagyváradi filharmónia szimfonikus zenekara is hathatósan hozzájárult a sikerhez.

Dérer Ferenc



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter