Mile Lajos főkonzul mondott köszöntőt, és felolvasta Jeszenszky Gézának üdvözlő sorait. Felvezető beszédében kiemelte, hogy a szerző sporttörténeti szempontból közelítette meg 1940-1944-es időszakot, a történelmi folyamatok hátterét is felelevenítve. A bécsi döntés után figyelemre méltó emberi energia szabadult fel. A magyar sport vezetősége arra az elhatározásra jutott, hogy a sí sport fellendítése lehetséges, ami természetesen nagyon sok munkát és anyagiakat is követel. Felvetődött a kérdés, hol is lehetne megrendezni a téli olimpiát. Végül is Borsafüredre esett a választás. Kamatmentes hitelfelvétellel lehetett megindítani az építkezést. Ennek volt köszönhető, hogy az akkori idők egyik legszebb, de ugyanakkor legnagyobb sí- központját valósították meg. Az anyaország hegyei nem érték el az ezer métert. Az Erdélyi Kárpátok hegykoszorúja alkalmas sí-központ létrehozására.
1940-ben felvetődött, hogy német mintára sí-központot hozzanak létre Borsafüreden, amely Máramaros megyében levő többségben románok, lakta település. A főkonzult megragadta az emberek hozzáállásának minősége. „Hihetetlen áldozatvállalással, munkával, odaadással, lelkesedéssel elkezdték az olimpiai központ építését.”
A könyv Előszavát Jeszenszky Géza írta.
Magyarország a trianoni békeszerződés következtében elvesztette az összes magas hegyeit. Az erdélyi magyarok a városaikhoz közeli sí életet hozták létre. A bécsi döntés következtében felvetődött egy téli olimpiai falu létrehozásának ötlete. Ennek volt köszönhető, hogy 1940 után vetődött fel egy téli olimpia megrendezésének ötlete.
Talán ennek ismerete alapján született meg a könyv címe is: Olimpiai álom a Radnai havasokban. A zsebbe simuló könyv emberi sorsokat is felelevenít. Sajnos a való élet az álmok világát széjjelverte. A közeledő Vörös Hadsereg lebombázott mindent. A menedékházat felgyújtották. Killyéni András – Péter Olimpiai álom a Radnai havasokban című könyve kortörténeti dokumentum. A korabeli ragyogó minőségi fotók szemléletesen bizonyítják, mit lehet megvalósítani háborús viszonyok közepette is, ha van arra kellő akarat és elhatározás, valamint állami vezetési jó szándék. Sok neves ember megfordult a Borsafüredi sí-központban. Többek között Szentgyörgyi Albert világhírű tudós, a C vitamin felfedezője is.
Killyéni András – Péter, filmvetítéssel egybekötve, a könyv születéséről, keletkezéséről, az adatgyűjtés nehézségeiről, valamint arról a „hangyaszorgalomról” tett említést, ami egy ilyen jellegű mű elkészítéséhez szükséges. De szót ejtett a négy év alatt történt megvalósításokról is. Rövid idő alatt kiépítették a sípályát, 1942-ben elkészült a Ló- havas északi részén, amely olimpiai pályának számított. Felavattak modern építészeti technikával készült menedékházat, amelyet a neves sízőről Iglóiné Eleőd Anikóról neveztek el. Felépítették a lesikló pályát. Újdonságnak számított a sí-központ kivilágítása. 1944-ben kiderült az olimpiai álom nem valósulhatott meg. Háborúban hallgatnak a múzsák.
A könyvbemutatón jelen volt Kovács Gedeon és Kovács Barnabás, a Magyar Sí Szövetség technikai igazgatója is. Az édesapjuk a borsafüredi sítelep igazgatója volt. Ő maga ellenben aktív sportoló is volt. Meséltek a szüleik borsafüredi életéről. 1944-ben, amikor az adminisztráció összeomlott, a szülők az utolsó vonattal hagyták el a síparadicsomot, és Budapestre mentek. Gyermekeik, Kovács Barnabás és Gedeon ott születtek. Anyatejjel szívták magukba Borsafüredet. 1988-ig nem jártak ezen a településen. A sízés szerelmese, Kovács Gedeon fontosnak tartja Killyéni András – Péter munkásságának népszerűsítését. Közösen meglátogatták Borsafüredet, ahol a település lakói tiszteletükre népünnepélyt rendeztek. Borsafüred polgármestere, Sorin Ion Timiş ambiciózus tervvel rendelkezik, helyre szeretnék, állítani az Anikó menedékházat.
Killyéni András azt is bevallotta, a könyv rövid román változatát bemutatták a helybelieknek, óriási sikerrel.
1940- 1944 között mindent megtettek, hogy ne legyen olimpiai álom, azonban a történelem közbeszólt. Jelentős értékűnek tekinthető mindaz, amit négy év alatt megvalósítottak, figyelembe véve a korabeli technikai szintet.
Csomafáy Ferenc
