Október 6-a: Nagypéntek és Arad találkozása

Október 6-a: Nagypéntek és Arad találkozása
Nagyvárad- Vasárnap délután az RMDSZ Bihar megyei szervezete a hagyományokhoz híven a történelmi egyházakkal és a civil szervezetekkel közösen emlékezett a 13 aradi vértanúra. A gyászünnepség istentisztelettel és kulturális műsorral kezdődött a nagyvárad-olaszi református templomban.

Az istentiszteleten Veres-Kovács Attila várad-olaszi református lelkipásztor hirdette Isten megtartó igéjét, Lukács evangéliuma 23. fejezetének 8-tól 12-ig terjedő verse alapján. Szószéki beszédében arra hívta fel a figyelmet: vannak dátumok, melyek beégnek a történelmi emlékezetünkbe, és soha nem felejtjük el ezeket. Ilyen október 6-a is, viszont azt, hogy hogyan kell helyesen gondolkodjunk erről a gyászünnepről, Isten igéjének fényében tudjuk megítélni. Olyan fogalmakat társítunk ehhez a naphoz, mint ítélet, szenvedés, halál és fény, s csak kevesünknek jut eszébe a megbocsátás is. Sokan talán csodálkoznak azon, hogy miért éppen a nagypénteki textus olvasásával kell próbálni megérteni az október 6-án történteket, pedig a nagypénteki áldozattal párhuzamba állítható a mi vértanúink mártíromsága. Valakit mindig el kell ítélni, valakit mindig bűnösnek kell kikiáltani, mert addig elterelődik a figyelem a lényegről, az igazságról. Teljesen mindegy, hogy mennyi jót cselekedett Jézus, vagy mit tettek az aradi vértanúk, mert sajnos az a mozgatórúgója a világunknak, hogy mindig kell találni valakit, akit bűnösnek állítunk be. Mindig kell egy felelős, akire át lehet hárítani a felelősséget, valakinek mindig fizetnie kell helyettünk.

Megbocsátás

– Napjainkban szokás, hogy a színházban, a templom, különféle előadások alkalmából szerepeket osztunk ki magunknak és másoknak. Azonosulhatunk Pilátussal, Heródes Antipás-szal, a tömeggel vagy a főpapokkal, vagy lehetünk egyvalaki azok közül, akik vállalják másokért a keresztet, a szégyent, a megaláztatást, a véres áldozatot. Nagypéntek és Arad találkozásánál meg kell keresnünk a helyünket az emlékezők közt, de csakis akkor van a lelkünkben a győzedelmeskedő Názáreti, ha megbocsátás is van bennünk, egyébként a békétlenség lesz úrrá rajtunk, hangsúlyozta a tiszteletes.

Az igehirdetés után Molnár Imola unitárius lelkésznő is köszöntötte az egybegyűlteket, kiemelve a szellemi szolgálattevés és az imádkozás fontosságát. A megemlékezés templomi része kultúrműsorral zárult. Hajdu Géza rendezésében műsorral készült a Szigligeti Színház néhány művésze (Kiss Csaba, Molnár Júlia, Pál Hunor, Csepei Róbert és Kocsis Gyula), akikhez Kiss Tünde tanárnő csatlakozott.

Ciucur Losonczi Antonius