Nyomot hagytak maguk után

Nyomot hagytak maguk után
Nagyvárad – Nagyvárad- A korábbi évek hagyományaihoz híven október 6-án délután az RMDSZ Bihar megyei szervezete az idén is megemlékezett a tizenhárom aradi vértanúról. Nagysándor József emléktáblájánál koszorúztak.

A sok résztvevőt vonzó (a szervezők szerint közel ezren vettek részt rajta) esemény szokás szerint Nagysándor József emléktáblájánál zajlott, október 6-án délután, az ökumenikus istentiszteletet követően. Közreműködött a köröstarjáni, kárásztelki, nagyváradi, biharszentjánosi és hegyközcsatári tagokból álló fúvószenekar, a George Coşbuc Általános Iskola kórusa (Lukács Annamária tanárnő készítette fel a gyermekeket), a Székelyhídi Egyesített Kórus és Meleg Vilmos színművész, illetve a hagyományokhoz híven díszőrséget álltak a diószegi és a szentjobbi huszárok, a Történelmi Vitézi Rend nagyváradi székének képviselői, valamint a Szent László cserkészcsapat tagjai.
 
Nemzetünk hősei
 
Biró Rozália alpolgármester, a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) elnöke Petőfi Sándor, Kossuth Lajos, illetve Damjanich és Bem tábornokok alakját felidézve azon meggyőződésének adott hangot, hogy az 1848/49-es forradalom hősei történelmünk üstököseiként, emberi nagyságukkal kitörölhetetlen nyomot hagytak nemzetünk életében. Úgy vélte: a magyarok számára az akkori események kettős jelleggel bírnak, az emberi és a nemzeti szabadság elválaszthatatlan szimbólumai. 2010 októberében is elmondhatjuk, hogy nemzetünk egyharmadának, amely már több mint háromnegyed évszázada él államhatárokkal elszakítva egymástól és a többségtől, e két érték veszélyeztetettsége folyamatos, a létünkkel összekapcsolódó kérdés. Ugyanakkor hittük és hisszük, hogy az elmúlt év küzdelmei, időnként győztes, máskor vesztes csatái olyan történések, melyekkel a mi nyomunkat hagyjuk nemzetünk történelmében.
“Lehet kis vagy nagy lépéssel, csendes vagy kiáltó szóval, reflektorfényben vagy sötét szürkeségben, de egy biztos: nyomot kell hagynuk magunk után”, hangsúlyozta. Hozzátette: könnyű azt mondani, csak akarat dolga, hogy célkitüzéseink, álmaink valóra váljanak, de a holnap kérdése valójában az, hogy “tudunk-e szervezetileg egyetlen, de belsőleg a különbségeket tiszteletben tartva dolgozni, erőinket egyirányba, a nemzettudat erősítésének, a közösségért tenni akarás irányába mozdítani”. Ne bántsunk tehát senkit, még akar sem, ha ők ezt felelőtlenül megteszik, és ragaszkodjunk szellemi örökségünkhöz, kultúránkhoz, szülőföldünkhöz, mindenhez és mindenkihez ami/aki a miénk. “Hiszem, hogy a jelenlegi feszültségek is el fognak ülni, de nem kiabálnunk, hanem tennünk kell mindezek érdekében, nap mint nap. Ez a ma feladata, járni az utat, amely adatott és állni, mint szirt a habok között, rendületlenül”, fogalmazott az elöljáró.
 
A történelem itélete
 
Cseke Attila Bihar megyei szenátor, egészségügyi miniszter a történelmi távlat szükségességét emelte ki tetteink helyességének megitéléséhez. Mint mondta, 1849-ben a fegyverletételt sem tekintették egyértelműen helyes lépésnek, noha ma már tudjuk: ez a magyar nemzet létét, fennmaradását biztosította, hiszen a számbeli fölényben levő orosz és osztrák seregekkel szemben a magyar szabadságharcosok csapatai esélytelenek voltak. “Hiszem, hogy a hősök és vértanúk áldozata nem volt céltalan és példájuk napjainkban is követőkre talál, hogy ma is vannak, akik készek harcolni céjaikért, készek áldozatot hozni egy közös ügyért. Mert vannak pillanatok, amikor nem választhatunk, hol legyünk, vannak helyzetek, amikor biztosan jobb lenne máshol lenni, de nem lehet. Mindenkinek megvan a maga feladata és azt teljesítenie kell, tudása szerint és a lehetőségekhez mérten, a legjobban. Tetteinkre pedig várjuk meg a történelem itéletét”, közölte a politikus.
A beszédek után koszorúzással zárult a megemlékezés, közel 100 koszorú lett elhelyezve.
 
 
Ciucur Losonczi Antonius