Nyolcvan éve szentelték fel

Nyolcvan éve szentelték fel
Nagyvárad- Kedd este ünnepelték az Úri utcai Premontrei Préposti Széktemplom felszentelésének 80. évfordulóját. Prédikált és az ünnepi szentmisét bemutatta Fejes Anzelm Rudolf premontrei prépost.

A szentmise kezdetén Fejes Anzelm Rudolf apát megfüstölte a premontrei templom falára felfestett 14 keresztet. Bevezetőjében elmagyarázta: ezt annak emlékére tette, hogy a templomok felszentelésekor a főpásztor legalább 12 helyen megkeni szent krizmával a falat, ahová aztán egy keresztet rajzolnak, vagy valamilyen alkotást helyeznek el. A premontrei templomban 1932. szeptember 18-án Fiedler István püspök végezte el ezt a szertartást, illetve a főoltárt is felszentelte. Az apostolokra utaló tizenkettes szám egyébként azt is jelzi, hogy az egyházat élő személyek is, nem csupán kőtemplomok alkotják.

Fekete piéta

Az evangéliumi részlet Szent Lukács könyvéből szólt. Prédikációjának történelemmel kapcsolatos részében a prépost kifejtette: a templom alapkövét 1735-ben fektették le, és 1742-ben már az épület úgy nézett ki, mint most. Nem volt felszentelve, és egyes adatok arra engednek következtetni, hogy 1766-ban már miséztek benne a pálosok. A bosszú templomának is nevezték, aminek az az oka, hogy annak idején a korabeli püspök több építészt is meghívott Váradra, hogy megtervezzék az új székesegyházat. Vépi Máté pálos szerzetes-építész nem nyert a „pályázaton”, ezért bosszúból egy hasonló nagyságú templomot tervezett, mint amilyen a Szent László-templom, a város új, második székesegyháza lett, ráadásul sokak szerint a művészi díszítés is gazdagabb. A padok, melyekben ma is ülünk, az 1740-es években készültek, Johann Egidius Hartig fafaragó mestert a pálos rend eszmei védőszentjének, Thébai Szent Pálnak a legendái ihlették meg. A pálosok működését azonban II. József császár a többi szerzetesrenddel egyetemben beszüntette, és I. Ferenc sem hívta őket vissza. Mivel a premontreiek várad-hegyfoki ősi apátsága elpusztult, 1802-ben kártérítés gyanánt megkapták a pálosok templomát. Korábban, 1721-ben kezdeményezték, hogy a Váradszentmártonban található birtokukon levő kolostor mellé épüljön egy nagy, apáti székesegyház, azonban pénzhiány, illetve 1784-es feloszlatásuk miatt ez végül nem valósulhatott meg.

Széktemplom

Trianon után végképp szertefoszlott azon remény, hogy a szentmártoni templomukat kibővítsék, így a váradi Úri utcait határozták meg széktemplomként. 1926-ban a másik két apátság le kellett váljon a várad-hegyfokitól, ezt követően pedig 1932-ben régi szertartás szerint felszentelték a templomot. Fejes Anzelm ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet: a templom a sárvári Fájdalmas Szűzanya pártfogásába van ajánlva, és látható az ottani fekete piéta kegyszobor pontos mása. Ez azzal indokolható, hogy annak idején a nádor egy mulatság után kidobta a hintójából a feleségét, hűtlenséggel vádolva őt. Az alaptalanul gyanúsított asszony bánatában a Boldogságos Szűzanyához fordult, és egy felvidéki mestertől megrendelte a Máriát a halott Krisztussal ábrázoló szobrot. Ezzel azt akarta jelezni, hogy férje rágalmával szemben éppoly tehetetlen, mint ahogy Mária sem tudott mit kezdeni a fájdalmával. A kertbe kihelyezett szobornál aztán csodák kezdtek történni, így az egyházi hatóság elrendelte, hogy a sárvári pálosok őrizzék, akik ezután máshol is terjeszteni kezdték a tiszteletét.

A lélek temploma

Szentbeszédének „lelki részében” Fejes Anzelm premontrei apát arról beszélt, hogy az emberekben mindig is élt egy olyan vágy, bensőséges sóvárgás, hogy lássák Istent, a prófétáknak ezért kellett harcolniuk a bálványimádás ellen. A keresztény lelkiségben tehát fontosak a szent helyek, ahol meg tud mutatkozni a kegyelem. A mennyország tornácaként vagy kapujaként számon tartott templomok olyan helyek, ahol találkozik ember az Istennel, a keresztény életbe való bevezetések is itt történnek (keresztelés, bérmálás), azonban a Szent Ágoston-i gondolat jegyében a kőtemplomok mellett ugyanúgy fontosak a lelki templomok is, melyeket a szeretet kötelékei tartanak össze.

Ciucur Losonczi Antonius