Nyilatkozat a határon túli magyarok méltóságáról

Nicholas Sarkozy francia köztársasági elnök a közelmúltban az Európai Unió „hitelességi és bizalmi” válságáról beszélt. A válság egyik fontos jele, hogy több, hazánkkal szomszédos ország, amely már tagja az Európai Uniónak, vagy erre törekszik, nyíltan magyarellenes, és az Európai Unió jogát durván sértő magatartást tanúsít magyar kisebbségével szemben.

 

A határon kívül rekedt magyarság nemzeti méltóságát sorozatosan megsértik, és ezt az Európai Unió szó nélkül tűri. Az EU vezető szervei a nemzetiségek jogaival nem hajlandók foglalkozni, ugyanakkor az emberi jogokat sem védik hatékonyan, hogyha a jogsértés hátterében a magyarellenesség húzódik meg. Az anyaországon kívül élő magyarok nyílt diszkriminációja figyelhető meg, és a szomszédos államok hatóságai sem lépnek fel kellő eréllyel a magyarságot sértő cselekedetekkel szemben.

 

A magyar államfő kitiltása, határon túli emlékhelyeink sorozatos megrongálása, a diszkriminatív államnyelvtörvény, a székelyföldi magyarellenes provokációk és a délvidéki magyarság kollektív bűnösségének kimondása egyértelmű támadást jelentenek a magyarság egyetemes jogai ellen. Elfogadhatatlan, hogy egy püspök meggyilkolására hangzik el felhívás, Esterházy Jánost pedig a szlovák államfő háborúsbűnösként bélyegzi meg, a délvidéki vérengzés áldozatainak emlékműveit pedig megrongálják, továbbá szlovák állampolgárságuktól fosztják meg mindazokat, akik nyíltan vállalják az anyaországhoz való kötődésüket.

 

Az Emberi Méltóság Tanácsa felhívja a hazai és a nemzetközi közvéleményt, hogy lépjenek föl a magyarság hátrányos megkülönböztetése ellen, és az uniós tagság viszonylatában értékeljék a polgárokat megillető jogok betartását.

 

 Lomnici Zoltán elnök Tőkés László EP-alelnök, Emberi Méltóság Tanácsa az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke

Boldoghy Olivér, szlovákiai színművész

Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt megbízott elnöke