Növelhető lenne a gyalogosbiztonság egyszerű statisztikák felhasználásával

Növelhető lenne a gyalogosbiztonság egyszerű statisztikák felhasználásával
A BBTE Földrajz Karának három munkatársa, Benedek József, Iván Kinga, valamint Silviu Marian Ciobanu jegyzi azt a tanulmányt, mely az iskoláskorú gyalogosokra nézve balesetveszélyes közúti szakaszokat és csomópontokat veszi számba a román fővárosban.

 

A balesetek gyakoriságát és a különböző városi helyszínek balesetveszélyességét a szerzők olyan tényezők alapján elemezték, mint a fényviszonyokat, valamint az autó- és gyalogforgalom sűrűségét meghatározó napszakok, a gyalogátkelők elhelyezése, a környékbeli intézmények jellege, az érintettek életkora és átkelési szokásai vagy az autósok forgalmiszabály-tisztelete.

Bukarest népességszám alapján az Európai Unió hatodik legnagyobb városa, a halálos kimenetelű közúti balesetek számát tekintve pedig listavezető az Unióban. A gyalogosbiztonság javítása komoly kihívást jelent a fővárosban, a tanulmány ehhez kínál támpontokat. A balesetek időpontjára, helyszínére, kiváltó okaira, súlyosságára és érintettjeire vonatkozó adatokat a Román Rendőr-főfelügyelőség forgalmi rendészetétől kérték ki a szerzők a 2011 és 2016 közötti időszakra vonatkozóan. A balesetek során érintett iskoláskorúakat három korosztályra bontották: óvodások és elemi iskolások (2–10 évesek), 5–8 osztályosok (11–14 évesek), középiskolások (15–20 évesek).

Az említett időszakban Bukarestben összesen 6455 gyalogosokat érintő forgalmi balesetet regisztráltak. Ezek közül 1305 esetben szenvedtek balesetet iskoláskorúak, és 222 baleset volt súlyos vagy halálos kimenetelű. Mindhárom korosztálynál a gyorshajtás és a szabálytalan gyalogos átkelés voltak a szerencsétlenségek leggyakoribb kiváltó okai: az 1305 regisztrált eset 55%-át az iskoláskorúak szabálytalan gyalogos átkelése okozta, 34%-uk pedig átjárón történt a sofőr figyelmetlensége vagy gyorshajtás miatt. A szabálytalan átkelések gyakran a gyalogátkelők hiánya miatt történtek. Általában növelte a kockázatot, ha az iskolák közelében gyárak, bevásárlóközpontok működtek. A súlyosan vagy közepesen balesetveszélyes útszakaszok, csomópontok mindenike a főváros 2. vagy 4. körzetében helyezkedett el.

Az adatok alapján 2-től 15 éves korig az életkor növekedésével a balesetek valószínűsége is növekszik, a 15. életév betöltésével azonban visszájára fordul ez a tendencia: a középiskolás gyalogosok bizonyíthatóan ritkábban válnak közúti balesetek áldozatává, mint fiatalabb társaik. Az elemi iskolások és 5–8 osztályos diákok gyakran kelnek át tilos helyeken, míg a középiskolások ilyen téren óvatosabbá válnak.

Az elemi iskolások körében a személyi sérüléssel járó balesetek az este 6 és 7 óra közötti periódusban voltak a leginkább jellemzőek, amikor az emberek munkából hazafele vagy vásárolni mennek. Ugyanakkor három másik csúcsot is azonosítottak a kutatók déli 12 és délután 5 óra között, ami azzal magyarázható, hogy az elemisek rendszerint ebben az intervallumban tartanak haza az iskolából. Az 5–8 osztályosok esetében a balesetek gyakorisága délután 5 és este 8 óra között volt a legmagasabb, de a déli 12 és délután 17 óra közötti időszakban is kimutathatók balesetveszélyesebb időszakok. A középiskolások leginkább két intervallumban, délután 1 és 2 óra között, valamint este 7 és 8 óra között voltak kitéve a közúti baleseteknek, de egy kisebb csúcs is kimutatható reggel 7 és 9 óra között, tehát iskolába érkezésükkor. A kora reggeli balesetek azért fenyegetik kevésbé az elemiseket és az 5–8 osztályosokat, mert őket reggelente rendszerint még a szülők kísérik.

A balesetveszélyes övezetek feltérképezése, a balesetek kiváltó okainak módszeres számba vétele fontos támpontokkal szolgálhat fenntartható, a gyalogosbiztonságot szem előtt tartó urbanisztikai tervek kidolgozásához.

[* ] Kinga Ivan, József Benedek, Silviu Marian Ciobanu (2019): School-Aged Pedestrian–Vehicle Crash Vulnerability. Sustainability, 2019, 11, 1214.