Nőni fog a hőenergia-ár, nem lesz szubvenció

Nőni fog a hőenergia-ár, nem lesz szubvenció
Nyílt nappal egybekötött nagyszabású konferenciát szervezett október 17-én és 18-án a Nagyváradi Hőszolgáltató Vállalat, melyen az ország 45 hőszolgáltató vállalatából harminc képviseltette magát Nagyváradon.

 

A félixfürdői International szállodában pénteken megtartott konferencián a hőszolgáltató vállalatok vezetői és más szakemberek tartottak előadásokat a hőszolgáltatás aktuális problémáiról. Ezek közül talán dr. Gheorghe Benga akadémikusé volt a legérdekesebb, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a gázfűtéses egyéni hőközpontok károsabbak, mint az, ha egész nap az autók kipufogó csövéből kiszálló füstöt szívnánk, ezért be kellene tiltani ezt a fűtési módozatot.

A konferencia utáni összegző sajtótájékoztatón Stănel Necula, a Nagyváradi Hőszolgáltató vezérigazgatója kijelentette, hogy a vállalatnak és a városvezetésnek közös stratégiai célkitűzése az, hogy néhány éven belül megszüntesse a lakossági hőenergia-fogyasztás támogatását, ami azt is jelenti, hogy a lakosság a hőenergia-előállítási költségének az árát fizesse meg. Hozzátette, hogy a hőenergia ára amúgy körülbelül két-három százalékkal nőni fog az elkövetkező években. Jelenleg Nagyváradon a hőenergia előállítási költsége 325,78 lej, a lakossági ár pedig 276,15 lej/gigakalória, tehát a város költségvetéséből 49,63 lej szubvenciót fizet gigakalóriánként. Necula hozzátette, hogy a nagyváradi lakossági ár valamivel magasabb, mint az országos átlag. Ehhez kapcsolódva Mircea Mălan, Nagyvárad alpolgármestere hozzátette: végül is magunktól vesszük el a pénzt, ha továbbra is a városi költségvetésből támogatjuk a lakossági hőenergia-fogyasztást, hiszen valójában a szubvenciót is a váradi polgárok fizetik meg.

Európai árak, romániai fizetések

Nagyváradon európai áron, a legmodernebb technológiával állítják elő a hőenergiát, miközben a fogyasztók romániai szintű fizetéseket kapnak – foglalta össze a hőszolgáltató rendszer fenntarthatóságának legfőbb problémáját Stănel Necula, a Nagyváradi Hőszolgáltató vezérigazgatója.

Az október 17-én és 18-án a Nagyváradi Hőszolgáltató által szervezett nyílt nap és konferencia tanulságait összegző sajtótájékoztatón beszélt Stănel Necula, a vállalat vezérigazgatója a hazai hőszolgáltató vállalatokat érintő legsúlyosabb problémákról. Ezek közül az egyik legnagyobb az, hogy országos szinten félévente változtatják az anyagi támogatási rendszert, aminek az a következménye, hogy az ország hőszolgáltató vállalatai nem tudnak hosszabb távra tervezni. Nagyváradon a gondot tetézi az, hogy „amíg mi a hőenergiát európai, sőt annál is magasabb áron állítjuk elő a legmodernebb berendezésekkel és technológiával, de a román állampolgárok romániai szintű fizetéseket kapnak, addig nem fenntartható a hőszolgáltató rendszer, ha nincs meg a nagy hatékonyságú kapcsolt energiatermelést támogató bónuszrendszer”. A Nagyváradi Hőerőmű ugyanis egyszerre állít elő hő- és elektromos energiát, és ez a hatékony és környezetbarát technológia állami támogatásban részesül, csakhogy, mint mondja, ez a támogatási rendszer meglehetősen kiszámíthatatlan.

Augsburg a példa

Noha a vezérigazgató utalt arra, hogy az energia előállítási ára és a fogyasztók fizetése között már a rendszer fenntarthatóságát veszélyeztető különbségek vannak, a vállalat és a városvezetés mégis azt tervezi, hogy középtávon megszünteti a lakossági hőenergia-fogyasztás támogatását. Ebben a vonatkozásban Mircea Mălan, Nagyvárad alpolgármestere a németországi Augsburg példáját említette, ahol szintén teljesen önellátó a hőszolgáltató rendszer. Nem véletlen az augsburgi példa, ugyanis az ottani hőszolgáltató vállalat egykori igazgatója, Anton Tămăşiu szintén jelen volt a váradi konferencián. A román szakember kifejtette, hogy Augsburgban, de általában is nem a város szubvencionálja a hőszolgáltató vállalatot, hanem a hőszolgáltató támogatja a várost. Érdekes módon a látszattal ellentétben Nagyváradon is valami hasonló a helyzet, hiszen, mint azt Stănel Necula elmondta, a város évente 14 millió lej szubvenciót fizet a Hőszolgáltatónak, mely utóbbi a maga során húszmillió lejt fizet vissza a városnak. Igaz, ez a pénz a vállalat különböző beruházásaira megy el. Necula aláhúzta, hogy még mintegy 25 kilométernyi fűtési fővezetéket és nagyon sok szekunder vezetéket kell felújítani a városban. Tămăşiu hozzátette, hogy Németországban a hőszolgáltató rendszer a legolcsóbb fűtési módozat. Arra a kérdésünkre, hogy mennyi volt az átlagbér Augsburgban, amíg ő volt az ottani hőszolgáltató igazgatója, azt mondta, hogy nem lehet ilyen összehasonlítást végezni.

Egészséges

A városi egységes hőszolgáltatási rendszer nem csak a hatékony, de az egészséget sem károsítja, nem úgy, mint az egyéni hőközpontokkal működő gázfűtéses rendszer. Ezt hangsúlyozta ki dr. Gheorghe Benga akadémikus a konferencián tartott előadásában, valamint az azt követő sajtótájékoztatón is, mondván, hogy a gázfűtés égésterméke rendkívül mérgező anyagokat tartalmaz. Mint mondta, a gázfűtéssel működő egyéni hőközpontok azért rendkívül veszélyesek a fogyasztókra nézve, mert robbanásveszélyesek, továbbá mert több haláleset is történt pusztán amiatt, hogy megváltozott a széljárás, ami az egyéni hőközpontok kéményének füstjét visszafújta a lakásokba. Anton Tămăşiu ehhez hozzátette, hogy a hőszolgáltató rendszer előnye az, hogy a fogyasztóktól távoli helyen ég el az üzemanyag, míg az egyéni hőközpontok esetében a gáz helyben, gyakorlatilag a lakóhelyen ég el. Ebben a vonatkozásban kíváncsiak voltak az újságírók arra, hogy milyen hatása lesz a váradiak egészségére nézve annak, hogy a Nagyváradi Hőszolgáltató első körben 132 utcáról vonul ki, és átadja a helyet a gázfűtéses rendszernek. Stănel Necula kijelentette, hogy egész más a hatásuk az egyéni hőközpontoknak a tömbházakban, ahol kis helyen nagyon sok ilyen berendezés van, illetve a magánházaknál, ahol az égéstermék sokkal könnyebben elillan. Kijelentette azt is, hogy a városközpontból nem vonul ki a Hőszolgáltató, noha ott is zömében házak vannak. A vezérigazgató állításával szögesen ellentétes álláspontot képviselt Gheorghe Benga, aki kijelentette, hogy a magánházak is a Hőszolgáltatóhoz kellene csatlakozzanak.

 

www.agerpres.ro