Nőnapi konferencia Brüsszelben – Tajani: esélyegyenlőséget kell biztosítani

Antonio Tajani
Antonio Tajani
Európa gazdaságában is el kell érni, hogy a nők esélyegyenlőséget élvezzenek. A nők elismerése, megbecsülése nélkül az unió nem lehet elég erős – mondta Antonio Tajani, az Európai Parlament (EP) elnöke videóüzenetében csütörtökön Brüsszelben a nemzetközi nőnap alkalmából szervezett ülésen.


Az EP, az Európai Bizottság, valamint az EU-tagállamok parlamentjeinek számos képviselője részvételével szervezett rendezvény arra fókuszált, miként lehet a nők szerepét növelni a médiában és a digitális világban. Antonio Tajani köszöntőjében felhívta a figyelmet arra, hogy ha több nő dolgozna az infokommunikációs szektorban (ICT), akkor az EU hazai összeterméke (GDP) 9 milliárd euróval növekedne.
Az EP elnöke kiemelten fontosnak nevezte, hogy a férfiak és a nők fizetése közötti markáns különbségek a digitális gazdaságban is eltűnjenek. Megjegyezte, hogy több nőre lenne szükség a digitális piacon, valamint az infotechnológiai kutatásokban. Hozzátette: ha a nők nem kapnak megfelelő helyet a gazdaságban, akkor 2025-ig 11500 milliárd eurós GDP-kieséssel kell számolni, ami megfelel Japán, Németország és az Egyesült Királyság összesített GDP-jének.
Mint elhangzott, jelenleg a menedzsereknek csak a 24 százaléka nő, a vezérigazgatóknak pedig csupán 4,6 százaléka. Az is beszédes adat, hogy ezer diplomás nőből csak 29 választja az ICT-ágazatot, és közülük csupán négyen tudnak elhelyezkedni ott.
“Sajnálatos módon még mindig nagyon sok a sztereotípia a médiában a nők szerepét illetően. Az Európai Parlament mindent megtesz annak érdekében, hogy sikerüljön megállítani a nők elleni zaklatásokat, és üdvözli az olyan mozgalmakat, amilyen például a #metoo. Csak akkor lehetünk igazi értékközösség, ha a nőknek egyenlő jogokat adunk” – hangsúlyozta az EP olasz elnöke.
Antonio Tajani szerint nagyon sok esetben a nők elleni zaklatás a férfiak azon félelméből ered, hogy a nők túlságosan erőteljesek, és ez az érzés erőszakká csaphat át a férfiakban, ez pedig a nők marginalizálásához, jogaik megfosztásához vezethet.
Vera Jourová jogérvényesülésért, fogyasztópolitikáért és a nemek közötti egyenlőségért felelős uniós biztos arról beszélt, hogy súlyos probléma az EU-ban az informatikai szakemberek hiánya, de a meglévők között is rendkívül alulreprezentáltak a nők, arányuk mindössze 5:1-hez.
Nagyon fontos kérdésnek nevezte, miként tudnak a nők hozzáférni a gazdasági erőforrásokhoz. Mint mondta, ebben e tekintetben az unió nagyon rosszul áll, a nemek közötti esélyegyenlőségi indexben az EU a 100 pontból csak 66-ot ér el, az elmúlt években egyáltalán nem javult a bérek terén meglévő szakadék. Úgy vélte, kiemelt jelentősége van az Európa Tanács isztambuli egyezményének, hogy valamennyi tagállam ratifikálja azt és tartsa is be a dokumentumban foglaltakat, ezzel hatékonyan fel lehetne lépni a nők elleni erőszak ellen – sorolta a biztos.

 
A felszólalók között volt Sarah Gavron filmrendező, aki arról beszélt, hogy a filmek 90 százalékát még mindig férfiak készítik, ami elfogadhatatlan. Szólt az általa készített Les suffragettes című filmről, amely a 20. század egyik fontos politikai-szociális mozgalmát mutatja be, és készítői, szereplői elsöprő arányban nők voltak. A filmkészítő úgy vélte, hogy a közelmúltban a nők elleni zaklatások nyomán elindult mozgalmak, köztük a #metoo és a Time’s Up nagyon fontos célok megvalósítását képesek elérni.
Szintén a kultúra területéről szólalt fel a konferencián Pilar Jurado operaénekesnő, a MadwomenFest alapítója. Mint kiemelte, a fesztivál a friss nőjogi mozgalmak spanyol változata, és szeretnék, ha a női művésztehetségeknek terepet adó esemény európai szintűvé válna. Ennek támogatására Jurado egy operaária részletével zárta felszólalását.
Gülsün Bilgehan, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy az újságírónők 16 százalékkal kevesebbet keresnek Európában, mint férfi kollégáik, és arányuk is csak 30 százalék a médiában. Mátrai Márta, a magyar Országgyűlés fideszes tagja azt emelte ki, hogy 2016-ban Magyarország digitális gyermekvédelmi stratégiát fogadott el. Arra is kitért, hogy a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság felmérést készített a nők médiabeli reprezentációjáról, és megállapította: a magyar médiában többnyire jelen van a nemi sztereotípiák mentén történő ábrázolás.
A digitális gazdaságért és társadalomért felelős EU-biztos, Mariya Gabriel úgy fogalmazott, hogy holtponton van a nemek közötti egyenlőség kérdése az unióban, és a digitális területen dolgozó nők száma is csökkenőben van. Kiemelte, hogy ezért stratégiát dolgoztak ki Nők a digitális világban címmel, amelynek megfogalmazásait következetesen fogják képviselni.

(MTI)