„Nincs közünk a palagázhoz”

„Nincs közünk a palagázhoz”
Nagyvárad- Csütörtökön a prefektúrán Claudiu Pop kormánybiztos jelenlétében sajtótájékoztatót tartottak a Bihar megyében befektetni kívánó NIS Petrol vezetői. Azt állították: semmi közük a palagázhoz.

Csütörtök délelőtt 11 órától a megyeházán zárt ajtók mögött, a sajtó kizárásával tárgyalt Claudiu Pop prefektussal, az érintett települések polgármestereivel, különböző intézményvezetőkkel a Bihar megyébe befektetni kívánó NIS Petrol cég küldöttsége: Vadim Szmirnov vezérigazgató, Vladislav Anzalov ügyvezető igazgató, Pjetr Ambrosz GR tanácsadó és Bogdan Preda geológus. Miközben zajlottak a megbeszélések, az épület előtt egy három fős csoport tüntetett abban a hiszemben, hogy bent, a teremben a palagáz-kitermelésről folyik az eszmecsere. A demonstráció ötletgazdája, Laura Turdean azt mondta: tiltakoznak a szerb vállalat projektje ellen, ugyanakkor többet szeretnének megtudni a titkos összejövetelről, mert meggyőződésük, hogy valójában a palagáz tervezett kitermelése ennek tárgya, és ez aggodalommal tölti el őket, a környezetre gyakorolt hatása miatt. Emellett kérik a polgármestereket, hogy legyenek tekintettel a településük jövőre, és utasítsák el a nem-konvencionális energiahordozók kitermelését.

A kissé elhúzódó tanácskozás körülbelül negyed 1 óra körül ért véget, távozóban Mados Attila bihardiószegi polgármester az elhangzottakról a következőket nyilatkozta az Erdély Online-nak. „Úgy gondolom, a közösségünk szempontjából a legfontosabb dolog, hogy megtudjuk, hogy nem a palagázról van szó, és a befektetni óhajtó vállalkozás vezetői ezt állították. Az önkormányzatok azt az álláspontot képviselték, hogy nekünk legelőször is erről kell meggyőződnünk. Úgy vélem, hogy lassan haladunk előre, de még nem látjuk a folyamat végét. A NIS képviselői azt mondták, nem palagázt keresnek, hanem tradicionális módon akarnak kőolajat kitermelni, mi pedig arra nézve kértünk valamifajta biztosítékot, hogy nem palagázról lesz szó. Annál nagyobb átláthatóságot, mint amennyi a médiában megjelent, illetve hogy lépésről-lépésre figyelemmel tudjuk majd követni ezeket a munkálatokat, és bármikor megnézhetjük, hogy mi történik, jelen pillanatban nem ígértek”.

Szeizmikus kutatás

A sajtótájékoztatón Vadim Szmirnov vezérigazgató kifejtette: a NIS Petrol a legnagyobb kőolajipari társaság Szerbiában, az orosz Gazprom njeft csoport tagja. Romániai terveik közt 120 benzinkút megnyitása szerepel 2015 végéig, egy másik nagyobb programjuk pedig a hagyományos energiahordozó kitermelésére vonatkozik. „Nem értem, hogy a tevékenységüket miért hozzák kapcsolatba a palagázzal? Határozottan és végérvényesen kijelentettem, hogy semmi közünk hozzá, és a román kormánnyal sohasem tárgyaltunk erről”, mondta.

Állítása szerint ha akarnának, se tudnának palagáz-kitermeléssel foglalkozni, mert nem rendelkeznek az ehhez szükséges technológiával, és engedélyük sincs arra, hogy a hatályban levő romániai törvények alapján ezt tegyék. Úgy fogalmazott: a több száz millió eurós befektetés egyetlen centjét sem fogják erre költeni, hiszen Szerbiában és Oroszországban sem termelnek ki palagázt. Magyarország keleti felében egyébként két olajfúrót működtetnek, Romániában pedig az országi nyugati részén, Temes és Arad megyékben vannak jelen. A vezérigazgató arra is megesküdött ugyanakkor, hogy semmi olyan dolgot nem fognak tenni, mely szennyezné a környezetet. Megjegyezte: néhány hónapig szeizmikus méréseket végeztetnek egy erre specializálódott magyar céggel, ezután 6-8 hónapig feldolgozzák az adatokat, majd ha ezek számukra pozitívak, csak akkor telepítik az első szondát, ellenkező esetben továbbállnak.

Claudiu Pop prefektus azt ígérte: a szeizmikus kutatások során megrongálódott földek tulajdonosait a cég kártalanítani fogja, amennyiben pedig beindul a kőolajtermelés, helyi munkaerőket is alkalmaznak majd.

Molnár Imre, a szeizmikus tanulmányok elkészítésével megbízott budapesti Acoustic Geophysical Services (AGS) társaság európai regionális igazgatója honlapunknak elmagyarázta: a szeizmikus kutatás gyakorlatilag a Föld mélyrétegeinek a térképezése, rezgéshullámok segítségével. Ez hasonlóan történik, mint a radarhullámmal: ahogy meg tudják például mérni, hogy egy repülőgép milyen távol repül, úgy a mélység esetében rengéseket keltenek a felszínen, s ezáltal a visszaverődő hullámok idejéből meg tudják állapítani a különböző rétegek mélységét. Ez tehát egy szerkezet kutató módszer, amivel elérik azt, hogy a mélyben levő rétegek mélységét, elhelyezkedését, formáját tanulmányozni tudják. Alapvetően ez nem mutatja ki a szénhidrogén jelenlétet, azt csak fúrással lehet megállapítani, viszont meg tudják keresni azokat a szerkezeteket és csapdákat, melyek potenciálisan tartalmazhatnak szénhidrogént, azaz gázt és olajat, vagy esetleg vizet. Ilyen felhalmozódásokat kutatnak tehát, semmiképpen sem az anyagkőzeteket. Megjegyezte: Romániában ezt gyakran összekeverik a palagázkutatással, ami egy anyagkőzet kutatás, mely esetében mélyben eltemetett szerves anyagból keletkezik a szénhidrogén, és ott is marad. „Mi csak a csapdákat kutatjuk, ami hagyományos szénhidrogén kutatás, ahol a fölfelé migráló kőolaj vagy földgáz úgymond csapdázódik vagyis megreked különböző antiklinális szerkezetekben, és ezeknek a helyét tudjuk kimutatni. Ez még nem bizonyíték arra, hogy ott van is szénhidrogén, de ha az értelmezés és feldolgozás után megfúrják ezeket a felfedezett csapdákat, szerkezeteket, akkor megbizonyosodhat az olajcég arról, hogy van-e az adott helyen szénhidrogén.”, mondta. A szakembertől azt is megtudtuk, hogy terveik szerint öt-hat hónapig végeznek szeizmikus méréseket, három blokkot kutatnak a NIS-nek. Az első helyszín Bors, a második Vámosláz, a harmadik pedig Terje és környéke. Ezek a blokkok mind Bihar megyében vannak, és egyenként 150-200 négyzetkilométeren terülnek el, a teljes kutatási terület pedig 550 négyzetkilométer.

Ciucur Losonczi Antonius