Nincs elég pénz, túl sok bürokrácia van

A háziorvosok a közelmúltban Bukarestben tüntettek
A háziorvosok a közelmúltban Bukarestben tüntettek
Aktuálissá vált a háziorvosok és az egészségügyi biztosítási pénztár közötti jövő évi szerződés aláírása, a háziorvosok számára ez mindig jó alkalom arra, hogy a rendszer hiányosságaira felhívják a figyelmet. A háziorvosok jövedelmének a fele az elvégzett konzultációkból folyik be, de a biztosító havonta 560 kezelést fizet ki.


A háziorvosok számára hosszú évek, ha nem évtizedek óta az egyre csak burjánzó bürokrácia és a nem megfelelő szintű finanszírozás jelenti a legfőbb problémát. Erről beszélt a Bihari Napló megkeresésére válaszolva Ilyés Károly családorvos, a Háziorvosok Szövetsége Bihar megyei szervezetének alelnöke, aki elmondta: a családorvosok legfontosabb követelése az, hogy az egészségbiztosító pénztár költségvetésének a tíz százalékát kapja meg a háziorvosi rendszer, ez az arány jelenleg 5,5 százalék tette hozzá Ilyés Károly. A háziorvosok annál is inkább jogosnak tartják ezt az igényüket, mert, mint Ilyés Károly elmondta „ezelőtt két évvel az Európai Unió azt javasolta Romániának, hogy növelje tizenkét százalékra a háziorvosi rendszernek szánt összeget, de ennek Románia nem tett eleget.” Az orvos szerint sok háziorvosi rendelő csődbe megy ha nem kapják meg a megfelelő szintű finanszírozást. Az ő megítélése szerint a jelenlegi finanszírozási szint mellett csak azok a háziorvosok lehetnek elégedettek, akiknek legalább ezernyolcszáz páciensük van. Ezzel szemben „az a háziorvos, akinek mintegy ezer páciense van, és huszonöt éve dolgozik orvosként, kevesebbet fog kapni, mint az a rezidens, aki még csak most szakosítja magát családorvosként egy poliklinikán vagy egy kórházban, és akinek aki március elsejétől ötezer lejre emelik a fizetését”.

Bürokrácia

A családorvosok fulladoznak a bürokráciában. Ennek a megállapításnak az igazolására Ilyés Károly több konkrét példát is említett, kezdve azzal az aprósággal, hogy egyes iratokat háromszor kell kinyomtatni, majd mindegyiket külön, kézzel kitölteni, nem elég az, ha a dokumentumot egyszer töltik ki számítógépen, amit aztán akárhány példányban egy gombnyomással ki lehetne nyomtatni. Ilyés Károly kifejtette, hogy eleve párhuzamos adatrögzítést kell végezzenek a háziorvosok, akik minden páciensük adatait vezetniük kell online és a kartotékban is. „De ha minden adat megvan online, akkor minek kell még a páciensek papír alapú kórlapját is vezessem?” – teszi fel a kérdést a háziorvos, hozzátéve, hogy egyelőre a páciens kórlapja a meghatározó mind a kórházakban, mind pedig a háziorvosi rendelőkben, és az egészségbiztosító is a papírdokumentumokat kéri, amikor ellenőrzésre megy a rendelőkbe. A bürokrácia már olyan szintű lett, hogy gyakran már csak a papírokat tölti ki és írja alá a családorvos anélkül, hogy magát a pácienst látta volna. „Ez etikai szempontból kockázatos dolog: úgy használni az orvosi pecsétet, úgy aláírni valamit, hogy a háziorvos nem is látta a pácienst. Ha már itt tartunk, akkor kezelhetünk akár a facebookon is! Valaki feltölti oda a fényképét, a háziorvos megnézi, és azt mondja, hogy az kanyaró, közben lehet, hogy nem az, hanem egy allergia, de az orvos téves diagnózist ad, mert csak a képet látja” – vázolta fel az abszurdnak tűnő helyzetet Ilyés Károly. A háziorvos jelezte azt is, hogy míg tizenöt évvel ezelőtt a közegészségügyi igazgatóság saját autóval szállította ki az oltóanyagokat a megye háziorvosi rendelőjébe, addig ma már a háziorvosok kell bejöjjenek Nagyváradra az oltóanyagért a megye minden pontjáról. „Ez legalább fél napos kiesés a munkából” – jegyzi meg Ilyés Károly.

Protokoll

A szakember elmondta, hogy mind a háziorvosokat, mind a betegeket hátrányosan érinti a gyógyszerfelírási protokoll, amelynek egyik következménye az, hogy a háziorvos sok gyógyszert csak a szakorvos javaslatára írhat fel térítésmentesen. Ilyés Károly kifejtette, hogy komoly, illetve orvosi szempontból komplikált esetekben ez természetes, de van sok olyan, orvosilag banálisnak tekinthető eset, amikor szintén meg van kötve a háziorvos keze. „Például ha van egy kisgyerek, akinek sípol a tüdeje, én megállapítom, hogy asztmás, vagy kezdődő asztmája van, de nem írhatom fel neki a megfelelő gyógyszert, csak ha egy szakorvos küld nekem egy papírt, hogy felírhatom neki. A probléma ezzel az, hogy mivel kisgyerekről van szó, a szakorvos is csak annyit tud tenni, hogy ránéz a gyerekre, megkérdezi a szülőket, hogy sípolt-e a gyerek tüdeje, és akkor felírja azt a gyógyszert, amit felírhatnék én is. Ez zavarja a beteget, mert küldözgetni kell ide-oda, és zavar engem is, mert főorvos vagyok huszonvalahány éve, azt azért már csak tudom, hogy mit írok fel, kinek és miért!” – mondja méltatlankodva Ilyés Károly.

Mi a teendő?

„Az egyedüli dolog, amit megtehetünk az az, hogy nem írjuk alá a szerződéseket” – vázolja a lehetséges megoldást Ilyés Károly, de hozzáteszi, hogy a háziorvosok nagyon függnek az egészségbiztosítótól, hiszen már egyhavi bevételkiesés is komoly érvágás a háziorvosi rendelők számára. Kifejtette: ha nem írják alá a szerződést a biztosítóval, akkor betegeiknek nem tudnak térítéses receptet felírni, nem tudnak betegszabadságot kiadni, ráadásul néhány nap után a polgármester is megjelenik a rendelőben, hogy rábírja a háziorvosokat arra, hogy aláírják a szerződést. „Ugyanez megy tizenöt éve: mi fenyegetőzünk, hogy nem írjuk alá a szerződést, aztán csak aláírjuk. Egyszer kibírtuk tíz napig, annak akkor volt is hatása. Úgyhogy lehet, hogy mi is hibásak vagyunk, mert nem vagyunk kitartóak”.

Finanszírozás

A háziorvosok jövedelmének a fele az elvégzett konzultációkból folyik be, de a biztosító havonta 560 kezelést fizet ki, ez napi húsz konzultációt jelent. Tehát, ha egy egy háziorvos egy nap huszonegy konzultációt végez el, az utolsó kezelés után már nem kap pénzt. A háziorvosok jövedelmének a másik fele fejkvóta alapú finanszírozás, azaz minél több páciense van egy családorvosnak, annál több pénzt kap.

Pap István