Kevés gyermek születik és kevés a házasságkötés a járvány óta

Pikó Stefánia

Komoly hatással volt Románia demográfiai adataira a világjárvány: a második világháború óta 2020-ban regisztrálták a legtöbb halálesetet, közel 300.000-et, a születések pedig már 2020 első felében számbeli csökkenést mutattak. Az elmúlt évben összesen 178 ezer gyermek született, 20 ezerrel kevesebb, mint általában az elmúlt években.

Némelyek szerint a párok azért halogatják a gyermekvállalást, mert szeretnék megvárni a házasságkötést, amit szintén halasztani kell a járvány miatt, hacsak nem mondanak le a nagy létszámú esküvőkről. Az adatok szerint közel ötven ezerrel kevesebb házasságkötést regisztráltak 2020-ban, mint 2019-ben. A napokban közzétett, idei, első néhány havi adatok szintén aggasztóak, folyamatos a csökkenés gyermekvállalás terén.

Van remény

Talán nem kell túlzottan aggódni, ugyanis a napokban az is kiderült, hogy a jelenlegi helyzet ellenére is élen jár az ország, ha gyermekvállalási hajlandóságról van szó. A franciák után Románia a második Európában e tekintetben – sajnos akkor is második helyen áll, ha kiskorú terhességről van szó. Az Eurostat szerint az országban egy nő átlagban 1,77 gyermeket szül. Az első helyen a franciák állnak, itt egy nőre 1,86 gyermek jut. Az utolsó helyeken Olaszország, Spanyolország és Málta állnak.

Szakértő szociológusok szerint az országban dicsérik és pozitívan értékelik, ha nagy a család, ha több a gyermek, akiknek nevelésében gyakran segítenek a nagyszülők is – írja a stirileprotv. És bár jelentősen megnőtt a bizonytalanság, így is vannak olyan párok, családok, akik a járvány ellenére is bátran bevállalják a családgyarapítást – ők a „szerencsésebbek”, akiknek nem került veszélybe munkahelyük a globális egészségügyi krízis következtében. Az anyagi helyzet bizonytalansága ugyanis szintén komoly gátat jelent a családalapítás előtt állók számára – ez az aggodalom pedig természetesen már a járvány előtt is létezett, a jelenlegi helyzet csak jóval gyakoribbá tette.

„Egy család több gyermekes kell, hogy legyen. Ez egy öröklött koncepció (…). A modern, karrierista felfogások pedig annyira még nem vertek nálunk gyökeret” – magyarázza dr. Ioan Hosu kolozsvári szociológus, hogy mi állhat a nagy fokú hajlandóság mögött.