Népfőiskolai Napokat tartottak Nagyváradon

Népfőiskolai Napokat tartottak Nagyváradon
Az elmúlt hétvégén Népfőiskolai Napokat szerveztek Nagyváradon. A háromnapos rendezvényt péntek délután a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban (LEK) Ft. Csűry István püspök áhitattal nyitotta meg.

Múlt pénteken a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban vette kezdetét az a háromnapos rendezvény, amelyet a Magyar Népfőiskolai Collegium szervezett, és amelyet Ft. Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke nyitott meg rövid áhitattal. Alapigeként Jeremiás próféta könyvének 50:33–34 versei hangzottak fel. Az igerészlet nemcsak a kiválasztott nép történetére emlékeztet bennünket, hanem saját történetünket is felismerhetjük benne – mutatott rá a püspök. A kiválasztott nép kesereg a babiloni fogság nehéz állapotában, „de megváltójuk erős, Seregek Ura a neve. Győzelemre viszi ügyüket, nyugalmat hoz a földre; Babilon lakóira azonban rettegést” – szól az ige. Isten nem hagyja el az ő népét, meg akarja mutatni, hogy Ő kegyelmes Isten. „A nemzetnek el kell fordulnia abba az irányba, amelyben föl lehet fedezni azt, hogy mi az, amit Isten az őhozzá alázatosan forduló embernek adni akar” – mondta el a lelkipásztor. Isten megszünteti a fogságot, Júda és Izráel újra együtt lesz, még akkor is, ha kettejük között nem volt mindig egyetértés. A viszály napjainkban is gondot okoz: gond, amikor a magyar a magyarral nem tud együtt gondolkodni, nem tudunk egymás mellé állni – mutatott rá. A gyökeres változás a Megváltó megjelenésében nyilvánul meg, a Szabadítónak érkeznie kell és érkezik is napjaink rettegő világába, abba a világba, amelyben a rettegő embert könnyen félre lehet vezetni. A Megváltó nyugalmat ad az Ő népének, ez az ígéret pedig a 21. század emberének is szól – emelte ki az elöljáró.

Dr. Kis Boáz, a Magyar Népfőiskolai Collegium ügyvezető elnöke a népfőiskola intézményét ismertette, elmondva azt, hogy története egész az 1835-ös évre visszavezethető, amikor is Makfalván megalakult az első népfőiskolai jellegű kezdeményezés, a Wesselényi-kollégium. A kollégium nem a tárgyi tudásra fektette a hangsúlyt, elsődleges célja az „életre nevelés” volt. Magyar vonatkozásban szintén fontos az 1936-os év is, amikor megalakul a Sárospataki Népfőiskola. A szabadművelődési intézményként működő népfőiskola mindenkori célja a nemzet szolgálata, az identitástudat megőrzése. Jelenlegi programjuk a decemberben indult sorozat második állomását jelenti, eddig Drávaszögön jártak, Várad után előadásokat tartanak többek között Makfalván, Kassán, Komáromban, bejárva így az elcsatolt területeket – mondta el az ügyvezető elnök. A népfőiskola konferenciákat szervez Balatonszárszón, felnőttképzésükben többek között csángóföldi képzéseket is szerveztek.

Pécsi L. Dániel az általa megalkotott és a helyszínen kiállítás formájában is megtekinthető Kárpát-medencei címerekről tartott előadást. Ő tervezte meg többek között a Kárpátaljai, Felvidéki, Horvátországi, Dunántúli, Tiszántúli, Tiszáninneni Református Egyházkerületek címereit, de több partiumi, erdélyi település címere is az ő alkotása. 2005-ben ő alkotta meg a Magyar Református Egyház címerét is. A jelképtervező hitvallását is megosztotta a jelenlevőkkel: „Bölcselet és tudás. Kegyelet a múlt, az ősök iránt. A megtartás szelleme, egymás kölcsönös tisztelete nemesít embert és nemzeteket. Mit jelent magyarnak, románnak, vagy bármely nemzetségbélinek lenni? Elsősorban hinni, hinni, hinni, másodsorban a kölcsönös tiszteletadással mindent őszintén, keresztény, keresztyén emberként cselekedni”.

Második nap

A szombati előadássorozatot szintén áhitattal nyitották meg, ezúttal Forró László püspök-helyettes, egyházkerületi főjegyző mondott igei bevezetőt. Az előző nap előadói mellett a második nap Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, és Ft. Horkay László nyugalmazott kárpátaljai püspök, a Magyar Népfőiskolai Collegium elnöke is felszólalt.

Izsák Balázs Székelyföldért megmozgatjuk Európát címmel tartott előadást, rámutatva arra, hogy Székelyföld gazdaságilag napjainkban is hátrányos helyzetben van. Az Európai Bizottság 2015-ben megjelentetett térképe alapján Románia Középrégiójának (amelybe beletartozik Székelyföld is) egy főre eső nemzeti összterméke (GDP) meghaladja az európai uniós átlagot, így láthatatlan marad az a folyamat, ami az uniós csatlakozás óta zajlik Székelyföldön – mutatott rá Izsák. Elmondása szerint a székely megyék (Kovászna, Hargita és Maros) gazdasági szempontból ugyanis stagnálnak a román többségű megyékkel szemben. Ez ellentmond annak az unió és tagállam között megosztott hatáskörű kohéziós politikának, ami épp az egyes régiók közötti gazdasági különbségek csökkentését szolgálná. A 2013-ban benyújtott nemzeti régiókra vonatkozó polgári kezdeményezés végéhez közeledve kedvező ítélet esetén legkevesebb hét tagállamból származó egymillió aláírást kell összegyűjteni. Bizakodásra ad okot az, hogy tavaly októberében Paolo Mengozzi főtanácsnok véleményezésében azt javasolja, hogy a bíróság helyezze hatályon kívül az Európai Törvényszéken alapfokon hozott ítéletet, illetve semmisítse meg az EB határozatát, amelyben elutasították a kezdeményezés nyilvántartásba vételét – mondta el az elnök.

Ft. Horkay László nyugalmazott püspök Magyar táj, magyar ecsettel c. előadásában a kárpátaljai lelkipásztorok kommunizmusbeli meghurcoltatásáról tartott előadást.

Meleg Vilmos a rendezvény során versekkel állt közönség elé: Juhász Gyula Trianon, Sajó Sándor Magyarnak lenni c. versei mellett előadta Babits Mihály és Gábor Ferenc egy-egy versét is. A rendezvény „állandó fellépője” volt Dinnyés József is, aki kobozjátékával örvendeztette meg a közönséget.

Nagyvárad–Felcsút

A szombat délelőtti előadásokat délután labdarúgómérkőzés követte: a Szent László Római Katolikus Gimnázium sportcsarnokában a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium és a felcsúti Letenyey Lajos Szakgimnázium és Szakközépiskola diákjai csaptak össze. A mérkőzésen a vendégek győzedelmeskedtek 8–3-ra, azonban a sportcsarnokból mindegyik csapat érmekkel és kupákkal távozott. Több díjat is kiosztottak: A Kárpát Kupa legjobb kapusa címet a vendégcsapatban játszó Janky Barnabás vihette haza, a legjobb mezőnyjátékos a Lorántffy diákja, Heilman Eduárd lett, a gólkirály címmel Ágoston Csaba (Felcsút) gazdagodott, míg a legjobb játékvezetőnek járó oklevelet a helyi Cosmin Budea kapta.

János Piroska