Német zeneszerzők estje a filharmóniában

Akt.:
Német zeneszerzők estje a filharmóniában
Csütörtök este W. A. Mozart, L. v. Beethoven és J. Brahms zeneművei csendültek fel a filharmónia Enescu-Bartók hangversenytermében. A karmester az olasz Federico Crisanaz, a szólista az Olaszországban született Andreas Iliuţa zongoraművész volt.

Mint mostanában az állami filharmónia heti hangversenyein történni szokott, csütörtök este újfent megtelt hallgatósággal az Enescu-Bartók koncertterem. Ahhoz, hogy a közönség hetente ilyen nagy számban jelenjen meg a koncerteken, sok minden hozzájárul, de legfőképp a filharmónia által kialakított műsor-összeállítás. Végül is ez a döntő tényező, mely becsalogatja a publikumot a hangversenyekre, no meg a nagy nevek, legyenek azok akár előadóművészek, akár dirigensek. Csütörtök este a hangverseny karmestere az Olaszországból érkezett Federico Crisanaz volt, aki Triesztben született, ott kezdte zenei tanulmányait, a felsőfokú képzést Budapesten végezte, karmesteri képesítését pedig Velencében nyerte el.
Elsőként Wolfgang Amadeus Mozart (1756–1791) A színigazgató (K. 486) című egyfelvonásos zenés vígjátékának nyitánya csendült fel a nagyváradi szimfonikusok tolmácsolásában. Mozart e zeneműve az ifjabb Gottlob Stephanie komédiájának megzenésítése. A szerző II. József császár megbízásából írta vígjátékát, s ehhez Mozart egy nyitányt, két áriát, egy tercettet és egy fináléként funkcionáló együttest komponált; 1786-ban mutatták be a schönbrunni narancsligetben. A darab nem tekinthető igazi operának, ugyanis a prózai számok többségben vannak a zenés számokkal szemben. A könnyed muzsika, a zenekar és a karmester kitűnő együttműködése tökéletes összhangot teremtett.
Ezt követően Ludwig van Beethoven (1770–1827) 5., Esz-dúr (op. 73) zongoraversenye hangzott el. A szólista Andreas Iliuţa volt, aki román családban, de Olaszországban született 1991-ben. A milánói Giuseppe Verdi konzervatóriumban kezdte el zenetanulmányait, 2014 szeptemberétől a svájci Luganói Konzervatórium zongora szakának mesterképzős hallgatója lett. A fiatal előadóművész nem először koncertezett városunkban; 2011-ben is fellépett, akkor Rahmanyinov zongoraversenyét tolmácsolta.
A Beethoven által írt 5. zongoraversenyt Császár koncert (The Imperial) néven is emlegetik. Ez az elnevezés nem a zeneszerzőtől, hanem a mű angol kiadójától származik. A mű háromtételes (Allegro, Adagio un poco mosso, Rondo Allegro), a nagy német zeneszerző 1809–1811 között komponálta, s Lipcsében mutatták be, Friedrich Schneider zongoraszólójával.
Andreas Iliuţa csütörtök este ízelítőt adott abból, hogyan is lehet oly módon együttműködni a zenekarral és a karmesterrel, hogy a versenymű tolmácsolásában meglegyen az igazi összhang. A fiatal, tehetséges zongorista kivételes játéktechnikával hozta felszínre a beethoveni gondolatokat. A versenymű elhangzása után a közönség ütemes tapssal köszöntötte. Ráadásként egy Szergej Prokofjev-darabot adott elő.

Brahms-szimfónia

A koncert második felében Johannes Brahms (1833–1897) IV., e-moll szimfóniáját (op. 98) hallhattuk. A zeneszerző 1884 nyarán kezdte komponálni a 4. szimfóniát, a művet 1885. október 25-én mutatták be Meiningenben. A zenemű az aggasztó előjelek ellenére hatalmas sikert aratott. A Bramhs-szimfónia négytételes. Az első tétel (Allegro non troppo) komoly, sőt komor hangulatot áraszt, pedig a kezdete még akár játékosnak is tűnhet. A második tétel (Andante moderato) egy módosított szonátaforma. A harmadik tétel (Allegro giocioso) készült el utoljára. A negyedik tétel (Allegro energico e passionato) a szimfonikus passacaglia ritka példánya, amit azért választott Brahms, hogy a zene történeti távlatait érzékeltesse. A finálé nyolcütemes, korálszerűen harmonizált dallam harminckét változatából és kódából áll (Fidelio). A hallgatóság nagy tetszéssel fogadta a csütörtök esti előadást.

Dérer Ferenc