Nemesek jártak a kincstárban

Nemesek jártak a kincstárban
Kedd délután szokásos összejövetelüket tartották a partiumi és erdélyi nemeseket tömörítő Nobilitas Egyesület tagjai. A Székesegyház, illetve az egyházmegye kincstárát tekintették meg.

A megjelenteket Lakatos Attila régész, a váradi püspökség kulturális szakreferense kalauzolta végig az idén tavasszal felújított és átrendezett egyházművészeti múzeumban. Arra hívta fel a figyelmet: adottságként négy terem áll rendelkezésre, és tematikus szempontból is alkalmas a tér az ilyen jellegű felosztásra. Ipolyi Arnold óta ugyanis gyűjteményőrző hely, aki amikor meghalt, Schlauch Lőrincz kipakolta a gyűjteményt a püspöki palotából, és ide hordták fel. A 19. század óta tehát megszentelt helye ez a magyar művészettörténetnek.
Az első teremben a Székesegyház és a Püspöki Palota gyűjteményének legfontosabb barokk és középkori darabjait szeretnék bemutatni, nyilván a középkorból már csak képek formájában, hiszen Váradnak a középkori tárgyi öröksége szétszóródott, kevés az, ami megmaradt. A barokk korból viszont szenzációs darabjaik vannak: például Mária Terézia-ornátus, vagy Polentári Ferenc kanonoknak a gyönyörű úrmutatója, ami a magyar barokk művészet egyik büszkesége.
A második terem didaktikusabb megközelítésű: igazából a fiatalokra gondoltak, amikor összeállították az anyagát, és az volt a céljuk, hogy tárgytípusokként mutassák be azokat a liturgikus eszközöket, amiket a római katolikus szertartásban használnak, hiszen ma már nagyon sok ember csupán ilyen környezetben találkozik először liturgikus eszközökkel, mint olyanokkal.

Imádkozás

A harmadik helyiség érdekessége, hogy itt a Székesegyházhoz, mint püspöki széktemplomhoz köthető tárgyakat állítottak ki, úgymint: püspöki méltóságjelvények, püspöksüvegek, pásztorbotok, azok az érdekes eszközök, melyeket a püspökök különböző történeti helyzetekben használnak. Látható 19. századi olajszentelő készlet, a váradi püspök szentelésekor használt kereszt, és az a szenteltvíztartó is, amit Forgách Pál püspök rendelt a Székesegyház számára, és amit az alapkő letételénél, vagyis 1752-ben használt, és amely amúgy a Bazilika saját gyűjteményének legrégebbi darabja.
A negyedik terem a Szent László-kultusznak van szentelve, ami a legfontosabb szenttisztelet a váradi egyházmegye számára. Centrális darabja természetesen a herma, körülötte pedig a kultuszhoz köthető tárgyak tekinthetőek meg, valamint az ezt ápoló váradi főpapoknak, elsősorban Schlauch Lőrincznek és Lipovniczky Istvánnak is emléket akartak állítani, ezért a személyes tárgyaiból is készítettek egy válogatást a Szent László-kultusz 18-21. századi emlékei mellett.
A gyűjtemény megtekintése után a jelenlevők a Székesegyház kriptájába vonultak, ahol imádságos megemlékezéssel gondoltak az egyesület elhunyt tagjaira, és a főpapokra Mons. Fodor József római katolikus általános helynök, illetve Domján László és Csernák Béla református tiszteletesek vezetésével.

Ciucur Losonczi Antonius



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter