Nemesek a szabadságharcról

Nemesek a szabadságharcról
Nagyvárad – A Nobilitas Egyesület keddi találkozóján Antal Béla és Csáky Ferencz az 1848-49-es forradalomról tartott előadást.

A márciusi hónap két meghatározó eseménye időrendi sorrendben a nőnap valamint az 1848-49-es forradalomról való megemlékezés, így az erdélyi és partiumi nemeseket tömörítő Nobilitas Egyesület keddi találkozóján is ebben a két témában hangzott el előadás. Elsőként nemes Antal Béla történelemtanár elevenítette fel a szabadságharc néhány eseményét, de kitért az előzményekre és a végkifejletre egyaránt. Ugyanakkor felolvasta néhány kívülálló korabeli véleményét is az 1848-49-es forradalomról. “A magyar szabadságharc a legmelegebb szívek dobogása volt. A hazáért elesettek nevét ezért arannyal kellene kőbe vésni az utókor számára” – zárta előadását Antal Béla. Gróf Csáky Ferencz négy pontba szedve fejtette ki véleményét a szabadságharccal kapcsolatosan: a feltámadás, fundamentum, szent elv és egy nagyszerű béke címszók alatt.

Egy nagyszerű béke

Március 15.-én újjászületett a nemzet, mindez azonban nem történhetett volna meg Petőfi nélkül. A szabadságharcnak – annak ellenére, hogy következményei miatt egész nemzedékek szenvedtek – meg kell vívatnia, hiszen ezáltal válhatott a magyar nemzet egységessé, ugyanakkor ezáltal omolhatott le a nemesek és a parasztság közötti fal is. Szél Kató úrhölgy Móra Ferenc: A csókai csata című írását olvasta fel, mely a csókai magyarok és a szanádi szerbek békével végződő “összecsapását” beszéli el. Felolvasott egy Nőnek lenni jó! című írást is, mely a nők pótolhatatlan szerepére hívta fel a figyelmet, végül pedig Csáky Ferencz virágot nyújtott át a találkozón részt vevő hölgyeknek.