Nem lesz meg idén a 2019-es állami költségvetés

Cseke Attila megyei RMDSZ-elnök, Kelemen Hunor, Béres Csaba és Mados Attila a díjakkal
Cseke Attila megyei RMDSZ-elnök, Kelemen Hunor, Béres Csaba és Mados Attila a díjakkal
Péntek délután a Trade Center konferenciatermében XLVIII. küldöttgyűlését tartotta az RMDSZ Bihar megyei szervezete. Politikai tájékoztatót tartott Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke, aki több szempontból alapján elemezte a jelenlegi viszonyokat.

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke szerint vannak olyan alapelvek, melyek 1990-ben, most és ezután is érvényesek lesznek. Az egyik ilyen, hogy 2018-ban is szövetségeseket kellett keresni, és a szövetségkötés sokszor kényszer is, amely nemcsak Erdélyre jellemző – így van ez a világpolitikában az Amerikai Egyesült Államoktól kezdődően Kínán át Oroszországig. „A kisebbségi politizálásnak ez azért jellemzője, mert az RMDSZ-nek meg kell tudnia erejét növelni, lehetőségeit pedig ki kell tágítania. Ha döntéseket akarunk hozni, és azokat befolyásolni, ez a szövetségkeresési kényszer sosem fog megváltozni” – nyomatékosította. Mindez a megítélésében ugyanakkor pragmatikus kérdés Bethlen Gábor országában, hiszen nem ideológiai értékazonosulást jelent. Hozzátette: ez azzal jár együtt, hogy nem lehet megspórolni a kompromisszumkötést. Ennek a munkának tehát megvannak a keretei, a korlátai és a lehetőségei is, és ebben a szövetségi viszonkeresésben mindig olyan partnert kell keresni, mely úgymond a pályán van, és nem ennek a széléről kiabál be. A legutóbbi választás után a PSD-ALDE koalíciónak lett meg a többsége, és ajánlotta fel az együttműködést az RMDSZ-nek, melyet utóbbi elfogadott. Az ellenzék ilyet nem ajánlott, és amúgy is töredezett, nem tud többséget alkotni. A PSD-ALDE-val való partneri kapcsolat viszont csak országos szinten érvényes, a területi szervezeteire az RMDSZ nem akar semmilyen kötelező döntést ráerőltetni a csúcsvezetés, ezért van az, hogy míg Bihar megyében a PSD-vel és az ALDE-val, addig Szatmár és Kolozs vagy Arad megyékben a PNL-vel működik együtt az RMDSZ. Bukarestben azonban ez nem lehetséges, hiszen ott az PNL erre nem tart igényt, sőt mi több, magyarellenes. Az Alkotmánybíróságot szinte harmadik házzá alakította át, az utóbbi időszakban bármilyen szöveget, melyben szerepelt az a szó, hogy kisebbség, anyanyelv, vagy magyar oktatás, azt megtámadott ezen testületnél.

Megvalósítások

Arról is beszélt Kelemen Hunor: az RMDSZ nem tudja jelenlegi formájában támogatni a 2019-es állami költségvetést. Bár a tervezetet még nem nyújtották be a parlamentbe, ami ebből ismert – például a pénzügyminiszter javaslata, hogy a személyi jövedelemadó visszaosztásából a megyei önkormányzatokat kihagyják; hogy sok település kevesebb pénzt kapjon, mint a 2018-as költségvetésből vagy azelőtt –, nem elfogadható. Rámutatott: a helyzet nem szerencsés, de ez a kormánykoalíció felelőssége. A büdzsé tervezetét már novemberben be kellett volna vinni a parlamentbe, mert akkor lett volna lehetőség erről bölcsen dönteni – tette hozzá. A Szövetség ugyanakkor nem tudja elfogadni azt sem, hogy a megyei utakra fordítandó összegekre tett javaslat a 2018-as költségvetésnek a fele legyen, ahogyan azt sem, hogy a Helyi Fejlesztési Országos Programra (PNLD) a fedezet ne legyen biztosítva a következő évre. „Hiába is kérik, a tervezetet mai formájában nem támogatjuk” – nyomatékosította. Többek között újraindították a marosvásárhelyi római katolikus iskolát, újra magyar oktatók tanítják a román nyelvet az elemi osztályokban – emiatt egy tanügyminisztert is lemondattak –, valamint létrehozták a romániai magyar pedagógus-továbbképző központot is – sorolt fel ezután az RMDSZ-elnök néhány oktatáspolitikai megvalósítást.

Beöthy Ödön-díjak

Arra is kitért Kelemen Hunor: péntek délutánig 166-on írták alá a bizalmatlansági indítványt, és 233 szavazatra van szükség ahhoz, hogy a mostani kormányt meg lehessen buktatni. Hipotetikusan is beszélve, az RMDSZ ebből csak 30 szavazatot tudna hozni, hiszen ennyi képviselője és szenátora van összesen. „A matematikai tényállás, hogy az ellenzéknek sem a Szövetséggel, sem nélküle nincs elég ereje a kormány leváltásához” – szögezte le. Arról számolt be: az ellenzéki vezetőkkel folytatott találkozókon szerényen és alázattal tette fel a kérdést, melyek a tervek az ország jövőjére, ki a miniszterelnök-jelölt, a főbb tárcák élére kik a miniszter-jelöltek, és mi áll a kormányprogramban. „Mégiscsak az országról van szó, nem mondhatják azt, hogy a mostani kormányt váltsuk le, majd meglátjuk, mi lesz ezután” – emelte ki. Szerint a válaszadás megkerülésével vagy azt bizonyítják, hogy nem bíznak meg a Szövetségben, vagy hogy semmiféle elképzelésük nincs, de amit a leginkább biztosnak tart: az ellenzék ezzel a gyakorlattal csupán bírálni akarja a kormányt, de a kormányzásra nincs felkészülve. Végül jövő májusi európai parlamenti választásokkal kapcsolatban Kelemen Hunor hangsúlyozta: arra kell törekedni, hogy erős magyar képviselet legyen az Európai Néppárt frakcióján belül, mert minél több embere lesz ott az RMDSZ-nek, az MKP-nak és a Fidesznek, a magyar ügyekért annál könnyebb lesz küzdeni.

A küldöttgyűlésen az idei Beöthy Ödön önkormányzati díjakat is átadták. Ilyen elismerésben részesült Székelyhíd önkormányzata és Béres Csaba polgármester az ötletgazdag önkormányzati tevékenységért és a Gyermekeinkben a jövőnk program sikeres gyakorlatba ültetéséért, valamint Bihardiószeg önkormányzata és Mados Attila polgármester az utóbbi egyéves hiteles, magas szakmai színvonalú és áldozatos munkájáért.

Ciucur Losonczi Antonius