Nem kérnek más szemetéből: tiltakozások

Akt.:
Több száz aláírással tiltakoznak az érmihályfalviak az ellen, hogy hozzájuk hordja immár a szemetet Margitta és vonzáskörzete. Egy mihályfalvi önkormányzati képviselő szerint egyszerűen rajtuk spórol Margitta vezetése.

Kígyók, patkányok járnak le immár a gyerekek közé: csak 300 méterre van a lakott területtől, iskolától, óvodától az érmihályfalvi hulladéklerakó, amely már így is majdnem megtelt, de immár Margittáról is odahordják a szemetet – erre panaszkodik több mihályfalvi. Az ügy lényege, hogy Margitta lerakóhelyét már régebben bezárták, nemrégiben pedig olyan megállapodás született a város és a mihályfalvi vezetés között, hogy Margittáról és környékéről immár Mihályfalva szeméttelepén helyezhetik el a hulladékot. Sokan azt kifogásolják, hogy a két település vezetése a polgárok megkérdezése nélkül egyezett meg erről. Mihályfalván már 600 tiltakozó aláírást gyűjtött össze az Erdélyi Magyar Néppárt. A fejleményekről tegnap tájékoztatott Váradon az EMNP két mihályfalvi önkormányzati képviselője, Czeglédi Júlia és Pap Sándor, valamint a párt megyei elnöke, Csomortányi István.

Nem állnak meg

Elmondták: furcsa a szemétlerakásról szóló határozat is, ugyanis az meghatározatlan időre engedélyezi, hogy Margittáról és környékéről évi 2400 tonna hulladékot rakjanak le Mihályfalván – cserébe úgymond Mihályfalva Margittán tisztíthatná a szennyvizét, ez azonban csak lehetőség, mivel nincs is vezetékes összeköttetés a két vízhálózat között, így még azt sem tudni, eleve hogy is szállítanák a szennyvizet, s a további részletek sem kidolgozottak. Kérdésünkre, hogy akkor valójában mi állhat a két városvezető megegyezésének hátterében, Pap Sándor úgy vélekedett: „térségünkben a váradi EcoBihor telep az egyetlen engedélyezett lerakóhely, ott azonban 17 eurót, plusz szállítási költséget kell fizetni tonnánként az oda vitt szemétért – ezt Margitta nem akarja vállalni, inkább ezt a megegyezést választotta, azaz lényegében így spórol”. További érdekesség, hogy 2016-ig be kell záratni az összes nem EU-konform telepet, így a mihályfalvi is erre a sorsra jut. A lerakóhely már most majdnem megtelt: a legutóbbi összesítés 2006-ból való, akkor a rendelkezésre álló 40.000 köbméternyi helyből már 34.000 telítve volt. Csomortányi István megjegyezte: Mihályfalván két frakcióból áll a helyi tanács, amely döntött, 13 RMDSZ-esből, akik megszavazták a szemét befogadását, és 4 EMNP-sből, akik ellene voksoltak. Egyikük, Czeglédi Júlia jelezte: Mihályfalván már 600 tiltakozó aláírást gyűjtöttek össze, „románok, magyarok is tiltakoznak, ez nem nemzetiség, és nem pártállás kérdése”. Ennek nyomán – várhatóan júliusban – újra napirendre kell tűznie a helyi tanácsnak az ügyet, s újra dönthet, hogy befogadja-e a hulladékot Mihályfalva. Az EMNP-sek jelezték: ha megint igenlő döntés születik, folytatják az aláírást és értesítik a prefektúrát, valamint a környezetvédelmi hivatalt.

Csomortányi István egy másik, általa aggályosnak vélt mihályfalvi önkormányzati döntésről is szólt. Szerinte mélyen áron alul, négyzetméterenként csupán 3 euróért adta el a település vezetése a volt Comcereal 2,67 hektáros területét az Agrotex kft.-nek – ráadásul a mintegy 81.000 eurós bevételt nem komoly fejlesztésre fordította.

Szeghalmi Örs