Szatmárnémetiben a Ion Creangă utcában található egyik házban lakom, a mellettem lévő szomszéddal hosszú évek óta tartó rossz viszony keseríti meg a családunk életét, olyannyira, hogy a férjem nemrégiben ebbe a helyzetbe halt bele.
Évekkel ezelőtt a részegeket kellett elviselni, mert egy kocsma működött közvetlen mellettünk, olyan is volt mikor bekiabáltak az ablakon. Amikor a rendőrségen reklamáltam, akkor kijöttek, azt mondták, hogy csak három asztalt tarthatnak bent, és ennyi volt amit csináltak. Csak azt nem tudták, hogy este rátették a lakatot a rácsra, de attól még bent kártyáztak és dorbézoltak reggelig. Közben minden áthallatszott hozzánk, mi pedig reggel mentünk dolgozni. Majd mikor ez a kocsma bezárt, egy ABC–t nyitottak a helyén. Itt a házam tövében rakták le az árut, s reggel 6 órakor arra ébredtem, hogy ledobják a kocsiról az árut, s ezt olyan zajjal tették, hogy ha akartam, ha nem, felébredtem. Azt nem értem, hogy az Aurel Vlaicu utca felől miért nem lehet lepakolni az árut, miért az én nyugalmam kell a kárát lássa a helyzetnek? Már mindenfelé voltam reklamálni azért, hogy legyen végre csend: a polgármesteri hivatalban, a környezetvédőknél, a rendőrségen, de semmi nem történt. Majd az ABC–nek is az lett a sorsa, mint a kocsmának, bezárták, s akkor kezdtem magamhoz térni kissé, de most látom azt, hogy újra nyitni akarnak valamit, csak ehhez nem adtam a beleegyezésemet, ugyanúgy, ahogyan az előzőek működéséhez sem.
Tisztelettel,
Tronkos Elvira, Szatmárnémeti
