Nem jelentik az eseteket

Az ITM vezetői és munkatársai a rákkeltő anyagokról tájékoztattak. A szerző felvétele
Az ITM vezetői és munkatársai a rákkeltő anyagokról tájékoztattak. A szerző felvétele
A munkahelyi ártalmakhoz köthető rákos megbetegedésekkel kapcsolatos szimpózium zajlott pénteken a Bihar megyei ITM-nél. Valószínűleg nálunk is vannak esetek, csakhogy ezeket nem jelentik.

Az Európai Unióban évente több mint százezer olyan halálesetet regisztrálnak, mely munkahelyi ártalmakkal összefüggésbe hozható rákos megbetegedés nyomán történt, mondta el Mariur Rotar, a Bihar megyei Területi Munkaügyi Felügyelőseg (ITM) vezetője a Rákellenes Küzdelem Világnapját megelőző, pénteki szimpóziumon, melyre munkáltatókat hívtak meg. A munkahelyi balesetek és szakmai megbetegedések által okozott halálesetek 53%-a munkahelyi ártalmakra visszavezethető rákos megbetegedések miatt történik, a becslések szerint évente Európában 2,4 milliárd eurót költenek a rákkeltő anyagok által okozott megbetegedések kezelésére.

Tényezők

Esetenként mindenki „kapcsolatba kerül” rákkeltő anyagokkal ( például amikor belélegezzük a kipufogó gázt), viszont az érintett munkahelyeken általában hosszasan és ismételten vannak kitéve az alkalmazottak a rákkeltő anyagok hatásának, s ezeknek az anyagoknak a koncentrációja is rendszerint magas. Az örökletes tényezők és a szokásaink is hozzájárulhatnak a rák kialakulásához, mégis, a munkahelyi rákkeltő anyagok hatása a legszámottevőbb, s az európai közösség jelenleg igyekszik kidolgozni a megfelelő megelőzési stratégiát. Például az Európai Bizottság tavaly tizenhárom rákkeltő vegyületnek a maximális megengedett koncentrációját szabta meg, s az idén további hat anyagot adott hozzá a listához, mely folyamatosan bővül majd. Egyebek mellett a rákkeltő anyagok helyettesítésére is összpontosítanak. E mellett arra szólították fel a munkaügyi felügyelőségeket, hogy helyezzenek minél nagyobb hangsúlyt a lakosság tájékoztatására.
Dr. Mirela Florea, a Bihar megyei Közegészségügyi Hatóság munkatársa, aki szintén jelen volt a szimpóziumon, olyan esetről számolt be, amikor a rák igen előrehaladott korban jelent meg, de egyértelmű volt, hogy a tüdőbe kerülő azbesztszálak álltak a háttérben.

Elakad

Ami figyelemreméltó: Romániában 2005 és 2015 között mindössze 42, munkahelyi ártalom miatt kialakult rákos megbetegedést jelentettek, Bihar megyében pedig a jelentések alapján 1986 óta egyetlen ilyen eset sem volt. Nagy a valószínűsége annak, hogy ezeket egyszerűen nem tudatják, mondta a doktornő. Nem tudni, hogy az információk hol akadnak el – elképzelhető az is, hogy a cégek nyomást gyakorolnak a munkaügyi orvosokra, hogy ne jelentsenek ilyen eseteket. Másfelől akadály lehet az is, amikor hosszú évek telhetnek el a káros hatás és a rák kialakulása között, akárcsak az, ha valakit az életstílusa is fogékonnyá teszi – például amellett, hogy rákkeltő anyagokkal dolgozik, dohányzik is. Ilyenkor nehéz megállapítani a kiváltó okot.

Fontos, hogy az alkalmazottak legyenek tisztában azzal, hogy rákkeltő anyagokkal dolgoznak-e, s ha igen, kérjék a megfelelő védőfelszerelést, a szabályok betartását. A munkaadóknak pedig biztosítaniuk kell a védőfelszereléseket, s figyelemmel kell követniük, hogy az alkalmazottak használják-e ezeket. Bizonyos ellenőrző kémiai vizsgálatokat is kérhetnek a DSP-től, azonban ezek csak bizonyos keretek között ingyenesek, hangzott el a szimpóziumon. Az ITM felügyelői kihangsúlyozták, hogy ellenőrzéseket fognak végezni ezen a téren a Bihar megyei munkáltatóknál.
Nicolae Hoduţ főfelügyelő helyettes arról szólt, hogy több mint húsz éve harcolnak azért,hogy a cégek jelentsék rendesen a munkabaleseteket, de mind a mai napig igyekeznek eltussolni ezeket.

Rákkeltő anyagok

Több vegyületről már évekkel ezelőtt bizonyítást nyert, hogy rákkeltő hatású. Ezek között található például a benzol, az azbeszt, az arzénessav-anhidrid, a benzidin, a króm trioxid, a vinil-klorid, a nikkel , a kátrány, bizonyos fák fűrészpora. Léteznek olyan vegyületek továbbá, melyek valószínűleg rákkeltőek, ám ez még nem nyert teljes mértékű bizonyítást – például az üvegszál, az etilén-oxid, az akrilamid, az akrilonitril, a berillium, a króm bizonyos származékai. A harmadik kategóriát pedig azok az anyagok alkotják, melyek esetében még bizonytalan a rákkeltő hatás. A különböző típusú vegyületek a rák más-más formáinak kialakulásához vezethetnek, sokszor évtizedekkel azt követően, hogy a szervezetbe kerültek.

Neumann Andrea

Címkék: , ,