Nem halt ki belőle a remény

Nem halt ki belőle a remény
Nagyvárad – Salamon Ernő életéről, munkásságáról tudhattak meg többet mindazok, akik az elmúlt héten részt vettek a Partiumi Magyar Nyugdíjasok Egyesületének szervezésében zajló irodalmi körön.

Amint Szilágyi Ibolya elnöktől megtudtuk, az Ady Endre líceumban zajló irodalmi kört havi rendszerességgel szervezi meg az egyesület. Az összejöveteleket igyekeznek interaktívvá tenni: a tagok versekkel, szövegrészletekkel készülnek és az előadást követően a témával kapcsolatos beszélgetés szokott kialakulni.
A Szilágyi Magdolna nyugalmazott tanár által tartott előadás során a mintegy húsz jelenlévő kevésbé ismert részleteket is megtudhatott a zsidó származású költőről. Szilágyi Magdolna Salamon Ernő szüleiről is szólt, családjukról, életükről, megismerkedésük körülményeiről, vállalkozásukról, illetve arról, hogy a családot hogyan fosztották ki. Szó esett a nyomorúság éveiről, amikor Salamon Ernő egy fűrészüzem munkástelepén élt szüleivel, barakklakásban. Szünidőkben, később egyetemi évei alatt is e telepen dolgozott, hangzott el, s verseiben örökítette meg ezt az időszakot. A keserű élmények végigkísérik a költőt egész életén át, de egyéniségét is alakítják – a fatelepi munkával hozható összefüggésbe az, hogy a proletár mozgalmakhoz csatlakozott és kommunistává vált. Verseiben a szegénység szépségét emelte ki – azt, hogy gyönyörű sors az, amikor az ember a szegénység dacára ember tud maradni és nemes célokért tud küzdeni.
A költő tanulmányai, munkája mellett magánéletéről, két házasságáról is megtudhattak részleteket a jelenlévők. Folyamatos szegénységben élt, kommunista nézetei miatt olykor beviszi a rendőrség, később átesik egy deportáláson, majd hazatérve munkanélküli lesz, ezt követően letartóztatják és megverik, de mindez nem töri meg, a legsötétebb időszakban sem hal ki belőle a remény, folytatja a versírást; harminc éves fővelírja meg költői végrendeletét, a magyar irodalom egyik legmegrázóbb dokumentumát.
1942. május 14-én munkaszolgálatra hívják be Ukrajnába, 1943 elején a visszavonulás alatt tífuszban megbetegszik. Február 27-én Mihajlovka Sztarinál olasz fasiszták agyonlövik, halálának pontos körülményei még mindig nem tisztázottak.
Az átfogó előadás alatt, illetve azt követően versek hangzottak el és kiegészítések, Hajbók Klára, Szilágyi István és Páll Ildikó közreműködésével.

Neumann Andrea



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter