Az Alkotmánybíróság nyilvánosságra hozta azokat az indokokat, amelyek alapján Alkotmányellenesnek minősítette azt a kormánytervezetet, amely a helyhatósági és a parlamenti választások egyidejű megrendezéséről rendelkezik. Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint a helyhatósági és parlamenti választások egyidejű megrendezése megsérti az Alkotmány 37. cikkelyét, mely a megválaszthatóság jogára vonatkozik. Az indoklásban az áll, hogy vannak esetek, amikor egyes jelöltek, akik nem nyertek mandátumot a helyhatósági választásokon, részt kívánnának venni az országgyűlési választásokon, amelyre a törvény lehetőséget biztosít számukra, de ha a helyhatósági és parlamenti választásokat egy időben rendezik meg, akkor ettől a lehetőségtől elesnek, hiszen valaki nem jelöltetheti magát egyszerre polgármesternek, megyei tanácselnöknek, illetve országgyűlési képviselőnek.
A taláros testület másik kifogása az volt, hogy a helyhatósági választások fél éves elhalasztása mintegy nem egyeztethető össze az Alkotmányban és a 215/2001 számú törvényben rögzített, a választások elhalasztására vonatkozó rendelkezésekkel, továbbá a halasztás megszegi a választások periodikus megszervezésének elvét. Mivel egy választás csak hadüzenet, hadiállapot, természeti katasztrófa, vagy különösen súlyos csapás miatt halasztható el, melyek közül jelenleg egyik sem áll fenn, így törvényes módon nem lehet alátámasztani a helyhatósági választások elhalasztását fél évvel, és indokolatlanul megnőne hat hónappal a helyi tanácsosok, polgármesterek, megyei tanácselnökök mandátuma. Az Alkotmánybíróság felhívta a figyelmet arra, hogy a törvényhozás megváltoztathatja a mandátumok időtartamát, de ezt csak a jövőre, nem pedig az éppen hatályban lévő mandátumokra vonatkozóan teheti meg.
