Nem foglalt állást a román védelmi tanács Verespatak ügyében

Nem foglalt állást a román védelmi tanács Verespatak ügyében
Nem foglalt állást Verespatak ügyében a román Legfelsőbb Védelmi Tanács, amelynek szerdai ülésén a kulturális miniszter beszámolt az erdélyi település számára UNESCO örökségvédelmi védettséget biztosító eljárás helyzetéről, és az a döntés született: továbbra is a kormány fog eljárni az ügyben.


A téma megvitatását George Ivascu kulturális miniszter javaslatára a kormány kérte, miután végéhez közeledik a Verespatak világörökségi védettsége érdekében a román hatóságok által elindított eljárás.
Az UNESCO Világörökségi Bizottsága június 29. és július 2. között ülésezik a bahreini Manamában, ahol döntés kellene, hogy szülessen az erdélyi bányatelepülés védettségéről.
Időközben a román kormány az akta visszavonását kérte az UNESCO-tól, ami a bányászatot ellenzők körében felháborodást váltott ki.
Bukarest attól tart, hogy az esetleges világörökségi státus mostani elnyerése kedvezőtlenül befolyásolhatja azt a folyamatban levő kárpótlási pert, amelyet a Verespatakon aranybányát nyitni akaró, kanadai Gold Corporation indított a román állam ellen, 4,4 milliárd dollár kártérítést követelve Bukaresttől. A vállalat szerint a román hatóságok több mint másfél évtizeden át hitegették a kitermelési engedély elnyerésével, ezért különböző beruházásokat hajtottak végre, végül a parlament egy jogszabály elfogadásával gyakorlatilag megtagadta az engedély kiadását.
A román elnöki hivatalnak a védelmi tanács szerdai üléséről kiadott közleménye nem részletezi, hogy Bukarest milyen álláspontot fog képviselni a bahreini tanácskozáson. A dokumentum szerint a kormány rendelkezik azokkal a jogi eszközökkel és intézményekkel, amelyek feljogosítják, hogy továbbra is eljárjon ebben az ügyben. A védelmi tanács tagjai tudomásul vették a kulturális miniszter tájékoztatását – olvasható a közleményben.
A védelmi tanács napirendjén szerepelt még a júliusi brüsszeli NATO-csúcstalálkozó, amely Bukarest reményei szerint fontos előrelépéseket hozhat az észak-atlanti szövetség keleti határának megerősítése és a Fekete-tengeri térség stabilitásának biztosítása terén. A testület arról is határozott, hogy 2019-ben Románia 305 katonával növeli a külföldi missziókban részt vevő katonai alakulatainak létszámát, ami 11,7 százalékos növekedést jelent az idei évhez mérten. Így összesen 2098 katona és civil fog szolgálatot teljesíteni Románia határain kívül, emellett a belügyminisztérium 932 rendőrt küld külföldi missziókba.

(MTI)