Nem fenyegetik a kolozsváriakat a csípősszúnyogok okozta vírusfertőzések

Nem fenyegetik a kolozsváriakat a csípősszúnyogok okozta vírusfertőzések
A BBTE Biológia és Geológia Karának munkatársai, dr. Török Edina, dr. Kolcsár Levente Péter, dr. Octavian Popescu és dr. Keresztes Lujza azt vizsgálták, hogy a veszélyes vírusokat terjesztő csípősszúnyogok mely fajai vannak jelen Kolozsváron és környékén, és kimutathatók-e szervezetükben állatokra és emberekre veszélyes vírusok.

 

A North-Western Journal of Zoology hasábjain közzétett tanulmány¹ megállapítja: a városban és környékén viszonylag nagy a csípősszúnyogok fajgazdagsága, aggodalomra azonban nincs ok, hiszen a genetikai vizsgálatok egyetlen egyednél sem mutattak ki orvosi szempontból fontos vírusfertőzést.

Az Országos Közegészségügyi Intézet tájékoztatása szerint 2019. júniusa és augusztusa között Romániában 19 ember fertőződött meg nyugat-nílusi vírussal, a fertőzések közül kettő halálos kimenetelű volt. A fertőzéses eseteket Bukarestben, valamint Călăraşi, Galac, Tulcea, Buzău, Dolj, Iaşi, Maros és Teleorman megyékben jegyezték. A vírust bizonyos csípősszúnyogfajok terjesztik, amelyek táplálkozásuk során súlyos betegségeket vihetnek át emberről emberre, vagy akár madarakról az emberre is. A szúnyogok okozta vírusfertőzések Európa sűrűn lakott nagyvárosaiban egyre nagyobb egészségügyi veszélyt jelentenek. A globalizáció és klímaváltozás nagyban elősegíti az idegenhonos invazív szúnyogfajok sikeres elterjedését, valamint az új vírusok megtelepedését. Romániában egy 2019-es fajlista (Török és mtsai. 2019) 60 csípősszúnyogfajt jelzett, ezek közül 18 számít olyan fajnak, amely az emberre és az állatokra egészségügyi veszélyt jelenthet. A nyugat-nílusi vírust Kolozsvár környékén eddig csak madaraknál mutatták ki.

A kutatók választása azért esett Kolozsvárra, mert a városban számos olyan nedves élőhelytípus föllelhető, amelyekben korábban nem végeztek csípősszúnyog-faunisztikai vizsgálatokat, valamint a növekvő turizmust is fontos tényezőnek tartották. Az elsősorban petézni készülő nőstényeket vonzó szúnyogcsapdákat erdős területeken, a Szamos-parton, városi tavak, halastavak, illetve víztisztító állomások környékén helyezték el. A mintagyűjtés négy hónapja alatt összesen 728 csípősszúnyogegyedet gyűjtöttek be, melyek 14 fajba tartoztak. Ezen fajok közül 11 terjeszthet az emberre és állatokra veszélyes vírusokat. Érdekességnek számít, hogy a kutatók nyolc olyan csípősszúnyogfaj jelenlétét is kimutatták, amelyek korábban Kolozsvár környékén nem voltak jelen, illetve egy olyan faj is csapdába esett, amelyet Erdély területén eddig nem jegyeztek. A legsikeresebbnek a Botanikus Kertben elhelyezett szúnyogcsapda bizonyult, ez 6 fajhoz tartozó 165 példányt ejtett foglyul. A csípősszúnyogok magas száma és faji változatossága a városban és környékén a szerves tápanyagban gazdag, nedves élőhelytípusok sokaságának köszönhető. Ugyanakkor ez a faji és egyedszámbeli gazdagság önmagában nem jelent egészségügyi fenyegetést egyelőre, hiszen a megvizsgált példányok egyikénél sem mutatták ki állatokra és emberekre veszélyes vírusok jelenlétét. A kutatók valószínűsítik, hogy Kolozsvár és környéke azért nem kedvez a veszélyes vírusok terjedésének, mert faunájából hiányoznak, vagy csak szórványosan vannak jelen bizonyos gazdafajnak számító vándormadarak. Ugyanakkor az invazív fajok megtelepedését és a járványok kialakulását a csípősszúnyogok tenyészőhelyeinek feltérképezése, az általuk terjesztett patogén mikroorganizmusok azonosítása, valamint faunisztikai felmérések révén lehetne hatékonyan megelőzni.

[1] Edina Török, Levente-Péter Kolcsár, Octavian Popescu, Lujza Keresztes (2019): Faunistic survey on Culicidae (Diptera) and their arboviruses in the area of a metropolis Cluj-Napoca, Romania. North-Western Journal of Zoology, 15(1): 24–29.