Nem ellentétes az unió jogával a szavazati jog megadása

Sem az Európai Bíróság gyakorlata alapján, sem pedig az uniós tagállamokban már hallgatólagosan jóváhagyott gyakorlat alapján nem lehetne kifogásolni, ha Magyarország szavazati jogot adna a magyar állampolgársággal rendelkező határon túli magyaroknak – mondta ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász pénteken az MTI-nek.

Az alkotmányjogász az MTI-nek azt mondta: ha a magyar kormány úgy dönt, hogy szavazati jogot ad a határon túl élő, magyar állampolgársággal rendelkezőknek, akkor abban sem az Európai Bíróság állásfoglalásai, sem pedig az uniós tagállamokban már hallgatólagosan jóváhagyott gyakorlat alapján nem lehetne kifogást találni.
    Mint mondta, az Európai Bíróságnak az utóbbi évtizedekben hozott ítéletei egyértelműek: a tagállamok saját állampolgáraikon és a területükön lakóhellyel rendelkező uniós polgárokon kívül aktív és passzív választójogot adhatnak velük szoros kapcsolatban álló, meghatározott személyeknek.
    A bíróság szerint azzal, hogy egyes tagállamok az európai parlamenti választásoknál kiterjesztik a választójogot, nem zavarják a többi tagállamot, hiszen a választójog kiszélesítése nyomán nem nő meg a tagállamok által az Európai Parlamentbe delegálható képviselők száma, az pedig a tagállam döntése, hogy kiket von be a képviselők megválasztásába – szögezte le.
    Hangsúlyozta: az Európai Bíróság egyértelműen állást foglalt arról, hogy a tagállam meghatározott, vele szoros kapcsolatban álló személyeknek adhat választójogot, ezen általában az állampolgárságot értik, de a tagállam belügye, hogy az állampolgárságon túl további speciális feltételeket támaszt-e a szavazati jog megadásakor.
    A bíróság gyakorlata rögzíti azt is, hogy a közösségi jog egyetlen általános elve sem írja elő, hogy a választások során a választók köre az európai uniós polgárokra lenne korlátozva. Vagyis a Kárpátalján, Szerbiában és Horvátországban élő magyarok is megkaphatják a választójogot, ha a magyar kormány úgy dönt, és a bíróság által említett szoros kapcsolat, azaz állampolgárság is megvalósul – jelentette ki.
    Az alkotmányjogász kiemelte: a bíróság általában az EP-választások kapcsán hozta meg ítéleteit a szavazati jog kérdésében, de az alkalmazandó a nem európai, hanem tagállami választások tekintetében is, hiszen nem támadták meg az olaszországi, franciaországi, szlovákiai, romániai viszonyokat.
    Ugyanis Szlovákia, Franciaország, Olaszország és Románia is biztosít szavazati jogot a diaszpórában élő, belföldön lakóhellyel nem rendelkező állampolgárainak. Vagyis ez “élő gyakorlat” az EU-ban – szögezte le.
    A határon túli magyarok szavazati jogára legutóbb akkor irányult kiemelt figyelem, amikor Joseph Daul, az Európai Parlament néppárti frakcióelnöke szerdán az AFP jelentése szerint újságíróknak azt mondta: elfogadhatatlan lenne a választójog megadása a határon túli magyar kisebbségeknek. Ha a magyar kormány úgy döntene, hogy szavazati jogot ad az Európai Unió más országaiban élő magyar kisebbségek tagjainak, “az egyenlő (lenne) a határok el nem ismerésével, és ez elfogadhatatlan”.
    Daul szavait később Antoine Ripoll, Daul szóvivője úgy pontosította, hogy a frakcióelnök valójában a határon túl élő és magyar állampolgársággal nem rendelkező, de magyar származású személyek esetleges magyarországi szavazati jogára utalt elutasító értelemben. “A kettős állampolgárokkal kapcsolatban Joseph Daul nem kívánt véleményt nyilvánítani” – mondta Ripoll telefonon az MTI-nek akkor.
    Még Daul nyilatkozatának napján Viviane Reding igazságügyi EU-biztos szóvivője azt mondta, az állampolgársággal kapcsolatos ügyekben maguk a tagállamok viselik a felelősséget, és a brüsszeli bizottságnak nincs hatásköre, nincs lehetősége fellépni ilyen kérdésekben.
    Magyarországon tavaly ősszel a Fidesz részéről elsőként Gulyás Gergely, a parlament alkotmány-előkészítő eseti bizottságának alelnöke vetette fel, hogy választójogot kaphatnak a határon túli magyarok. Az új alkotmány koncepciójának december elején nyilvánosságra hozott egységes szövege azt tartalmazza, hogy minden magyar állampolgárt sarkalatos törvényben meghatározott feltételek esetén megillet a választójog.
    December végén Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke is azt mondta, személyes véleménye szerint a határon túli magyaroknak meg kell adni a szavazati jogot.
    Január 1-jétől pedig már alkalmazzák az egyszerűsített honosítási eljárásról szóló, nyáron elfogadott jogszabályt, amelynek értelmében magyar állampolgárságot azok az emberek vagy leszármazottaik kérhetnek, akik 1920 előtt vagy 1938 és 1945 között magyar állampolgárok voltak, beszélnek magyarul, és nincs valamilyen kizáró közbiztonsági vagy nemzetbiztonsági ok. A törvény az eddigitől eltérően a határon túli magyaroknak nem szabja az állampolgárság megszerzésének feltételéül a bejelentett magyarországi lakóhelyet, a magyarországi lakhatás és megélhetés igazolását, valamint az alkotmányos alapismeretektől teendő vizsgát.

Címkék: ,