Nem elég toleránsnak lenni

Nem elég toleránsnak lenni
Nagyvárad- Péntek délben a váradi Tikvah Egyesület szervezésében Fények a sötétben címmel a holokausztról és a vészkorszakban zsidókat mentőkről nyílt vándorkiállítás a Bihar Megyei Könyvtárban.

Nem elég toleránsnak lenni, tenni is kell bajba jutott, méltóságukban megalázott és szenvedő embertársaink megsegítése érdekében. Függetlenül attól, hogy milyen pártok vannak kormányon, vagy milyen rendszerben élünk, van választási lehetőségünk, a döntés csakis rajtunk múlik. Ezt az üzenetet közvetíti a péntek délben a Megyei Könyvtár előcsarnokában megnyitott vándorkiállítás, mely a holokauszt borzalmaiba nyújt betekintést, és ugyanakkor tiszteleg azok emléke előtt, akik a vészkorszakban zsidókat próbáltak menteni, rejtegetéssel vagy egyéb módon.

A főszervező Tikvah Egyesület nevében Teszler Emilia elnök köszöntötte az érdeklődőket, akik közt nem csupán ismert közszereplők, hanem diákok is voltak, például az Ady Endre Középiskolából is érkezett egy csoport. Hangsúlyozta: azok előtt tisztelegnek, akik nem csupán hogy nem voltak passzív nézői vagy végrehajtói a kegyetlenkedéseknek, hanem lelkiismereti okok miatt lehetőségükhöz mérten támogatták az üldözötteket. Természetesen nem teljes a bemutatott anyag, csak néhány jellemző példát emeltek ki. A tárlat kronológiai sorrendbe mutatja be az ismert történelmi eseményeket: az eviani konferenciával (1938) kezdődik, és folytatódik a Saint Louis-hajó történetével, a Kindertransporttal, a külföldi és román zsidó mentő diplomaták bemutatásával (Nicholas Winton, Constantin Karadja, Mihai Marina és Florian Manoliu), az állampolgárait védelmező Dánia előtti tisztelgetéssel, és fejeződik be a holokauszt váradi vonatkozásaival, valamint az itteni zsidó mentőkkel (Gheorghe Mangra és Beöthy Konrád, illetve a Világ Igazai-kitüntetésben részesült Farkas István és Rozália, Appán Kálmán és Mária, Murányi Rózsi, Boros Mária és leánya, Varlam Elena, Szakadáti János és Julianna).

Zsidó mentő dánok

Mircea Mălan váradi alpolgármester arról beszélt, milyen fontos szerepet töltött be a zsidóság a város kulturális fejlődésében, illetve építészeti szempontból is milyen sokat köszönhetünk nekik (Fekete Sas-palota, Moskovits-palota, Adorján-ház, Darvas-LaRoche-ház, hogy csak néhány példát említsünk). Dr. Aurel Chiriac, a Körösvidéki Múzeum igazgatója az ortodox zsinagógában kialakítandó zsidó múzeumra hívta fel a figyelmet, mely a nagyváradi és a Bihar megyei zsidóság drámai történetét fogja bemutatni a 19. század második felétől kezdve. Seidler András, a Zsidó Kulturális Központ vezetője reményét fejezte ki: annak tudatában, hogy felelősek vagyunk egymásért, békében élünk majd, és nem ismétli meg önmagát a történelem.

Az ünnepség díszvendége, Michael Sternberg, Dánia romániai nagykövetétől megtudtuk: az országában a 16. században jelentek meg a zsidók, IV. Krisztián király meghívására. Évszázadokon keresztül szabadon gyakorolhatták a vallásukat, intergárlódtak, szerves részeivé váltak a társadalomnak. A náci Németország 1940-ben foglalta el Dániát, de a megszállás a kezdetekben nem volt annyira brutális. A dolgok hetven évvel ezelőtt, 1943-ban változtak meg, az agresszió ellen a lakosság tömegesen tiltakozott. Szolidaritása jeléül például X. Keresztély király is viselte a sárga csillagot, és egy menekülteket szállító halászhajót is indítottak a semleges Svédországba.

A hollandiai Jood Humanitair Fonds és a brit Bernard Charitable Trust támogatásával megvalósult kiállítás egy hétig tekinthető meg a Megyei Könyvtárban, majd vándorútra indul iskolákba és egyéb intézményekbe, illetve ahová meghívást kap.

Ciucur Losonczi Antonius