Nem becsüljük épített örökségünket

Nem becsüljük épített örökségünket
A műemlékértékű ingatlanokról és az épített örökséget védő hazai törvénykezésről szerveztek szimpóziumot szerdán Félixfürdőn.

A megbeszélést, melyre meghívták Bihar megye összes a műemléképületek védelmében valamilyen formában érintett intézmények képviselőit,  a Bihar megyei Kulturális, Művelődési és Nemzeti Kulturális Örökség Igazgatósága és az Építészek Rendjének Bihar megyei területi fiókszervezete szervezte. Elsőként Ligia Mirisan, az igazgatóság vezetője köszöntötte az egybegyűlteket az International szálloda konferenciatermében, majd Luminita Constantin a Kulturális Minisztérium képviselője szólt a meghívottakhoz. Az igazgatónő elmondta, hogy a minisztérium tervei szerint a megyei kuturális igazgatóságokat felügyelőségekké akarják változtatni, melyeknek többek között az lenne a feladatuk, hogy a műemléképületek állapotát, felújítását ellenőrizzék. Mircea Ghitea Bihar megye prefektusa épített örökségünk megőrzésének fontosságát hangsúlyozta. Elmondta, hogy a hozzá eljuttatott nyilvántartás szerint Bihar megyében 300 műemléképület van, de ezek többségének állapota nem kielégítő. Ghitea hozzátette, hogy a műemléképületek védelme az anyagi támogatások mellett elsősorban hozzáállás kérdése.

Sok a baj!

Mircea Pasca a megyei kulturális igazgatóság főtanácsadója rövid előadásában a nagyváradi műemléképületek sanyarú sorsát érzékeltette projektorral kivetített képek segítségével. A szakember egy sor negatív jelenségre hívta fel a figyelmet: a műemléképületek felújításakor ezekre oda nem illő hő- és zajszigetelő, műanyagkeretes nyílászárólat és légkondicionáló berendezéseket szerelnek, mindenféle vezetékeket, csöveket vezetnek el a műemléképületek homlokzatán, a tetőszerkezetek felújításakor nem őrzik meg az eredeti lejtésszöget, nincs együttműködés a hatóságok, illetve a hatóságok és a műemléképületekben lakók között, és egyes restaurálásra, épületfelújításra szakosodott cégek nem tudnak minőségi munkát végezni.

Bűntény!

Dr. Aurel Chiriac a Körösvidéki Múzeum igazgatója előadásában hangsúlyoztya, hogy a létrehozandó felügyelőséget büntető hatáskörrel is el kellene látni a műemlékvédelem terén. Kiemelte, hogy Romániában nagy probléma az, hogy a kulturális örökséget nem tisztelik azok, akik kezelik ezeket az értékeket. Ennek egyik oka, hogy a rendszerváltás után szinte azonnal eltörölték a műemlékvédelmi törvényt, melynek hatására mindenki azt csinált az épületekkel, amit akart. Az igazgató bűncselekménynek nevezte azt, amit az egykori nagyváradi huszárlaktanyát bírtokló cég művel ezzel a régi barokk épülettel, ugyanis tudatosan hagyja pusztulni, hogy töröljék a műemléképületek listájáról, mert tömbházakat akarnak építeni a helyére. Aurel Chiriac felhívta a minisztérium jelenlévő képviselőjének figyelmét arra, hogy szigorítani kellene a restaurálásra vonatkozó jogszabályokat, mert jelenleg olyan cégek is rendelkeznek restaurálási engedéllyel, amelyek nem képesek ilyen munka elvégzésére. Végezetül Chiriac hangsúlyozta, hogy el kellene már végre tekinteni a műemléképületek etnikai besorolásától, mert nem az számít, hogy az illető ingatlan magyar, román vagy zsidó történelmi emlék, hanem az, hogy azok az épületek kulturális értéket képviselnek. A továbbiakban előadást tartott többek között Pafka Ernő építész, aki a angyváradi vár felújítási tervéről beszélt, illetve Emődi Tamás, aki az épületfelújításról értekezett.