Néhány szó az influenzaellenes oltásokról

Sok ellentmondó vélemény kering az influenzaellenes oltásokkal kapcsolatban. Tisztázzunk néhány fogalmat és tényt erre vonatkozólag.

Érdeklődve olvastam a témával kapcsolatos kérdésre adott válaszokat a BN október 17.-i számában. Megállapítottam, hogy a válaszok elég szélsőségesek voltak. Az öt megkérdezettből csak egy személy vélekedett pozitívan az oltásokról. A másik véglet az a válaszadó volt, aki teljes tájékozatlanságról tett tanubizonyságot. Hogy ő nem használja az teljesen a saját magánügye, de nem tudom milyen tanulmányok és tapasztalatok alapján bátorkodott „nem is ajánlom senkinek” kijelentést tenni. Ez volt az ami arra sarkalt, hogy szerény ismereteim szerint és a legutóbbi Gyógyszerészet cimű szaklapban megjelent, az oltásokkal általában és az inluenzaellenesekre kitérve, egy kiválóan dokumentált tudományos cikk alapján néhány dolgot tisztázni szeretnék, mint közérdekű problémát.

A légúti vírusfertözések világviszonylatban 250-500 ezer halálestet okoznak évente.

Az embernél az influenzát okozó virusoknak két típusa – A és B -, van. Bizonyos biologiai jellemvonások alapján még megkülönböztetünk két altipust is. Ez utóbbiak nagyméretű változékonyságot mutatnak, ami eredményeként a járványt okozó vírusok szinte évről évre változnak. Ennek mértékében az oltóanyagok összetétele is változik, az Egészségügyi Világszervezet (EVSz) ajánlásai szerint. Általában az oltások két A és egy B típusú víruselleni aktív összetevőt tartalmaznak. Ma már, tudomásom szerint. élő, legyengített vírust tartalmazó oltást nem használnak.. A jelenleg használt vakcinák vagy inaktivált/előlt vírust vagy a virusoknak az immunogenitásért (az immunitás kialakulásáért) felelős alegységeket/fehérje molekulákat tartalmaznak. Ezeknek , optimális esetben, az immunogenitása 70-90 százalék között van. Szintén a EVSz adatai szerint a vakcináció alkalmazásával a korházban töltött napok száma 25-39%-kal csökken, mig a halálozásoké 39-75 %-kal.

Felteszem a költöi kérdést: ha ilyen arányban védi meg az embereket az vakcina, hogy mondhatjuk, hogy senkinek se ajánljuk? Ettől felháborító a tudatlan észosztásnak betudható tanács.

Ezeket az oltásokat ma már hat hónapos csecsemöknél és terhes nőknél is lehet alkalmazni. Az elsőrendű célcsoportot idősek – 65 év fölött -, krónikus betegek, egészségügyi alkalmazottak stb. képezik. Ezen túl ajánlatos akárkinek, mert megbetegedés esetén a gyógyszeres kezelés, a munkából való hiányzás és keresetkiesés magasan felülmúlja egy ampulla oltási anyag árát.

Egy másik vetülete a problémának az, hogy a médiák bőségesen beszámolnak egy-egy alkalmi mellékhatásról, de soha nem olvastam vagy láttam, hallottam beszámolót arról a sok százezer vagy millió beoltottról, akik elkerülték a betegséget az oltásnak köszönhetően.

A következtetéseket, kérem, a T. Olvasó vonja le. Aki pedig vállalja ezt a hasznos megelőző és gyakorlatilag kockázatmentes „kezelést”, most tegye meg, mert vidékünkre általában november végén, december elején ékezik meg a járvány, a védettség teljes kialakulásához pedig minimum három hétre van szükség.

Dr. Budaházy István, főgyógyszerész

Címkék: ,