Negatív, megszorító intézkedések

Negatív, megszorító intézkedések
Centralizáló, a gazdaságra nézve hátrányos intézkedéseket hoz a kormány, tudatta Biró Rozália szenátor a csütörtöki sajtótájékoztatón. Az RMDSZ alkotmánymódosító javaslatairól is szó esett.

 

A kormány példátlan mértékben folyamodik sürgősségi kormányrendeletekhez, pedig így a jogszabályok egyféle tákolmánnyá válnak, egyes intézkedések ellentmondanak egymásnak, egyesek pedig gátat vetnek a többinek – jelentette ki Biró Rozália szenátor. December 12-től kezdve március 6-ig nem kevesebb, mint 34 ilyen rendelet született, ráadásul ezek zöme nehezít vagy centralizál. Ezekbe nem is számolta bele a legutóbbiakat, amelyek által a tizenhárom CFR-kórházat alárendelik az egészségügyminisztériumnak, s ezzel egyidejűleg megszüntetik a szállításügyi biztosítási hálózatot. Biró Rozália meg is kérdezte az minisztert, hogy miért nem az önkormányzatokhoz kerültek, erre a válasz az volt, hogy azért, mert az önkormányzatoknak nincs erre pénzük – csakhogy a rendelet azt is tartalmazza, hogy ezzel együtt a szállításügyi minisztérium költségvetéséből levonnak több mint 12 millió lejt és átutalják az egészségügyminisztériumhoz. „Ha a kormányprogram a decentralizálást célozza meg, akkor az önkormányzatokra kellett volna bízni a döntést, hogy át akarják-e venni, vagy sem” – mondta Biró Rozália.

Alkotmányellenes

Az adótörvénykönyvet módosító idei, 8. sz. sürgősségi kormányrendelet alkotmányellenes, fejtette ki Biró Rozália, az Alkotmány szerint ugyanis adóügyi módosításokat csak törvényszinten lehet hozni, s a változásokat csak a törvény élet belépte után hat hónappal lehet alkalmazni. Ehhez képest, bár csak március folyamán fogják törvényi szintre emelni, már januártól alkalmazzák, azaz majdhogynem visszamenőleg. Sajnos 99,8%-ban politikai szavazással történik a törvények elfogadása – ezzel magyarázható az is, hogy az RMDSZ-nek mind a tizenegy ehhez fűződő módosító javaslatát visszautasították, ellenben az USL tíz javaslata átment – jegyezte meg Biró Rozália, aki szerint maga a tervezet annyira rossz, hogy csak a felszínen lehetne rajta javítani. Például szűkítették a kisvállalkozók besorolását, az eddigi felső határként kiszabott évi százezer eurós áruforgalomhoz képest a tervezet szerint 65 ezer euró lesz a felső érték, ameddig még kisvállalkozásnak számít egy cég. Egyúttal mostanáig a kisvállalatok eldönthették, hogy a nyereségük 16%-át, avagy a jövedelmük 3%-át fizetik ki adóként, a tervezet viszont az utóbbi változatot teszi kötelezővé, ami egyes kisvállalkozások esetén akár kétszer-háromszor nagyobb adót eredményezhet.

Nem volt párbeszéd

„Ez az intézkedés sok mindennek mondható, csak gazdaságélénkítőnek nem” – fűzte hozzá Biró Rozália. Az RMDSZ többek között azt is javasolta, hogy húsz hektárig ne adóztassák a legelőket – amint ez eddig is volt – hiszen a mezőgazdasági kisvállalkozások így adót fizetnek a legelő után, a tehenek után, valamint a tej után is. Javasolták továbbá az, hogy az erdők, illetve faültetvények után se kelljen adót fizetni 30 hektárig, továbbá megkülönböztetetten adóztassák a gyümölcsösök, szőlővel beültetett területek, illetve a legelők tulajdonosait. Mint mondta, elképesztő, hogy egy ilyen területen politikai szavazással döntsenek, hiszen mezőgazdaságról, kisvállalkozókról beszélünk, arról az alapról, amelyre a gazdaságnak épülnie kell, ami a középrétegnek jólétet tudna biztosítani. „Semmilyen párbeszédet a miniszterrel nem volt lehetőségünk folytatni, sem a kormány, sem a parlament útjáról” – tette hozzá Biró Rozália, aki szerint valószínű, hogy ezek az intézkedések ismét többezer kisvállalat megszűnését eredményezik.

Az RMDSZ 28 alkotmánymódosító javaslatot továbbított a 23 szenátorból és képviselőből álló Alkotmánymódosító Bizottságnak, melynek az RMDSZ részéről Máté András és Biró Rozália a tagja. A szerdai ülésen arról tárgyaltak, mely javaslatokat adják át a bizottság által létrehozott fórumnak, melynek az a szerepe, hogy országszerte közvitákat szervezzen a javaslatok kapcsán.

Lehetőségek

Elvetették az RMDSZ-nek azt a javaslatát, hogy az első cikkelyből vegyék ki azt,hogy Románia nemzetállam. Az elutasítás indoklása az volt, hogy az alkotmány 152. sz. cikkelye szerint az egységes, nemzeti jelleg nem képezheti módosítás tárgyát. A bizottság megszavazta, hogy az alkotmánynak ellentmondana az, ha egyáltalán tárgyalnának a nemzetállam fogalmáról – s tették ezt annak ellenére, hogy a lakosság közel tíz százaléka más nemzetiségű és ez a kifejezés eredetileg nem is volt benne az Alkotmányban. Viszont benne maradt a javaslatok között többek között az, hogy államalkotó tényezőnek ismerjék el a történelmi nemzeti kisebbségeket, továbbá, hogy regionális nyelvként ismerjék el a kisebbségek nyelvét azokon a területeken, ahol számottevő a jelenlétük. Egy másik jóváhagyott javaslat az, hogy vegyék be az alkotmányba a Nemzeti és Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája által tartalmazott rendelkezéseket, illetve a Nemzeti Kisebbségeket Védelmééert Létrehozott Keretegyezmény alapelveit.

Az egyik lehetséges kiskapu az lenne, hogy a 152. sz. cikkelyt bocsássák közvitára – s ha sikerülne módosítani, akkor a következő lépés az első cikkely módosítása lehetne.

Címkék: ,


0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter

A kommentelés opció, a jó magaviselet kötelező! Moderációs elveinket itt olvashatja .