Ne ásítozzon a Váci utca

Kolozsvári Magyar Napok egyik programja a Vállalkozói kollokvium: A kereskedelmi kamarák és a vállalkozói szövetségek szerepe a gazdasági kultúra fejlődésében.

Résztvevők: Szatmári Kristóf, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, országgyűlési képviselő, Farkas Mária, a „Rajka Péter” Vállalkozók Szövetségének elnöke, Kerekes Sándor, a Kárpátia Magyar- Román Kereskedelmi és Iparkamara kolozsvári igazgatója.

       A moderátor Mátis Jenő felvezető beszédében  Magyarországon, Romániában működő Kereskedelmi és Iparkamarák fontosságáról beszélt, valamint arról, hogy a két ország vállalkozói miként használhatnák ki azokat az adottságokat, melyekkel rendelkeznek. Ezáltal lehetővé válik, hogy minél olajozottabban egymást megtalálják. Mindkettőjük érdeke a profit növelése és gazdasági élet felvirágoztatása.
       Szatmári Kristóf, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, országgyűlési képviselő arra figyelmeztetett, hogy Kolozsvár stratégiai jelentőségű város a két ország gazdasági életében. A híd szerepének fontosságát taglalta. Híd a két ország magyarsága számára is. Nem csak most, de így volt ez 1920-ban is. Ahol van közvetítés, ott a rendszerek jobban működnek. Mennyire fontos Kolozsvárnak az a szerepe, mely a Székelységet és az alföldi magyarságot kötné össze.
       A gazdasági kamarák ugyan olyan közvetítő szerepet töltenek be, mint a híd jellegű városok. A gazdaság nem működik jól közvetítők nélkül. Ebből a szempontból nagy feladat hárul a gazdasági kamarákra.
     A világgazdaság válsága nem másról szól, mint arról, hogy Amerikát sokkal mélyebben érintette, mint a világ bármelyik részét. A világ nyugati fele nagyon sokáig a bankok által gerjesztett hitellel, fönntartotta azt az aránylag magas gazdasági prosperitást, amit egyébként valós beruházások hiányával, amint a válság is mutatja, nem lehetett volna megtenni.
       A termelő gazdasági beruházások kiürültek Amerikai és az európai országokból, és Távol- Keletre kerültek. Az a pénzügyi lufi, amivel fönntartották a viszonylag magas prosperitást, az egyszerre kipukkadt.
      Nyugat Európában is tendencia: be kell építeni a gazdaság és a társadalom közé olyan közvetítő intézményeket, amelyek valamilyen módon tudják kezelni ezt a problémát. A helyi gazdaságokat bizonyos szubvenciókon keresztül tudják támogatni. Egy családi vállalkozás nem fogja kivinni termelését. Még akkor sem, ha valamivel drágábban termel, mint Távol- Kelet. Ezeknek a támogatásában, Nyugat Európában nagyon fontos szerepe van az államnak. Vagyis az állam által támogatott gazdasági szervezeteknek.
       A mai magyar gazdaságpolitikának is vannak konkrét tervei és vannak általános elvei, melyek szabályozzák, hogy lehet segíteni a mai magyar gazdaságot. Az egyik általános elv az, hogy a magyar gazdasági kamarák valószínűleg vissza fogják kapni azokat a közjogi feladatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy tudják a piacot szervezni. Mondott egy példát: Ausztriában, ahol jobban működik a gazdaság szervezése, ahol ahhoz, hogy egy bizonyos négyzetméteren felüli kereskedelmi egységet lehessen nyitni a helyi kamarának a véleményét is, ki kell kérni. Ha a kamara úgy látja, ez az új helység veszélyezteti a már meglévő kereskedelmi egységeket, akkor nem engedélyezi annak létrehozását.
       Magyarországon az elmúlt 20 évben nem volt egy egészséges kereskedelmi politika, amikor bárki üzletet nyithatott. Az eredmény látható abból is, hogy a világhíres Váci utcában nem egy üzlethelység üresen tátong.
       Ezek azok az anomáliák, melyeket az állam által ésszerűen felruházott kereskedelmi önkormányzat kellő képen tud kezelni. Eme problémák megoldásában fontos szerepük van a kamaráknak, de ezek mellett vannak konkrét tervei is, amik kimondottan a magyar kis és középvállatokat támogatják.
       A főcél: kiépíteni egy olyan stratégiát, mely immunissá teheti az ország jövőbeni gazdasági mechanizmusát a gazdasági élet buktatóival szemben. Lehetővé teszi a Duna menti országok kamaráinak kiépítését. Az információ áramoltatását erősíti meg. Próbálják a gazdasági jellegű tapasztalatokat tovább adni, melyekből az együtt működő országok profitálhatnak.
       Az idén ünnepli 170-ik évfordulóját a Monarchia rendszerben létrehozott kamarai rendszer. Kolozsváron is 1850-ben császári rendeletre hozták létre a kamarát.                                        
Farkas Mária, a „Rajka Péter” Vállalkozók Szövetségének elnöke ismertetőjének elején megjegyezte, a Kolozsváron létrehozott kamara a harmadik erdélyi kereskedelmi kamara volt. Az információ századában még is felmerül, hogy juttassam el az információmat azokhoz, akik tagjai a „Rajka Péter” Vállalkozók Szövetségének? Ebben van nagy szerepe a Vállalkozók Szövetségének. Minél használhatóbb az információ, annál jobb az eredménye a vállalkozók között. Az információ fontosságát meghatározza, ne legyen elméleti szinten. Az első lépéseik egyike volt, ne csak termeljenek, hanem értékesítéssel is foglalkozzanak a vállalkozók. Bőven ecsetelte azt a tevékenységet, amit az EU- ba való belépés jelent. Mit is kell tenni. Végül is egy siker történetet hallgathattunk meg.
 A válságnak a kis és középvállalkozók voltak a szenvedő alanyai. Ezen próbálnak segíteni. A vállalkozók csak akkor tudnak helyben maradni, ha van megélhetőségi lehetőség. Ebben a megoldásban szerepelt a kulturális és társadalmi tőke, melyek ismeretségi kapcsolatokból tevődnek össze. Ki kellene dolgozni Kolozsvár magyar gazdasági stratégiáját. A kiscsoport, nagy csoport együtt működése a közös hasznot, jelenti. Csak együttesen tudunk a gazdasági válságból is kilábalni. A civil társadalom feladata tanácsot adni, mit tegyünk saját érdekünkben.
Kerekes Sándor, a Kárpátia Magyar- Román Kereskedelmi és Iparkamara kolozsvári igazgatója elmondta Kolozsvár, mint kulturális főváros egyenlő távolságra van Budapest és Bukaresttől is. Ezért a város szerepe a két ország közötti viszonyban kiemelkedő. Egyenlő arányban vannak magyar és román vállalkozók. Sokszor beszélték meg fehér asztal mellett mit is, tegyenek. Az információszolgáltatásuk rendkívül értékes. A tapasztalatcsere állandóan folyik. A határ menti fejlesztés kiemelt szerepet kapott munkásságukban. Az őszi konferenciájukon a csúcstechnológia kérdése szintén kiemelt szerepet kap. Főcél, a vállalkozói kedv ne lanyhuljon. Ennek támogatása behatárolható. Köszönhetően annak, hogy a pénzforrást a Román állam elvette tőlük és beirányította saját feneketlen zsákjába.
Patrióta gazdaságot kellene folytatni. A saját érdekeiket kellene, nézzék. Nem az idegen tőkét kiszolgálni. A civil szervezetek szerepeit kellene növelni a gazdasági életben. Gazdasági törvények megfogalmazásába a kamarák elnökeit is be kellene vonni. Legyen beleszólásuk a gazdaságpolitikába. Akkor már tényleg van esély arra, hogy a vállalkozók érdekeit képviseljék.
Szatmári Kristóf szerint az az elmélet, mely kimondja: A piac, képes hosszú távon fenntartható fejlődést biztosítani megbukott. Akkor tud fenntartható fejlődést biztosítani, ha igen is vannak piackorlátozó, piac szabályozó törvényei, melyek az állam és a piac közé vannak beépítve. Ezzel egyébként Brüsszel is egyetért. Az aktív közvetítés az állam szerepét is jelentheti.
Kultúra és vállalkozói szféra viszonyáról kellene az eljövendő találkozón eszmecserét folytatni.                                            
      
 Csomafáy Ferenc



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter