Napközi és bölcsőde alapkövét tették le Székelyhídon

Marczin Imre főgondnok és Rákosi Jenő lelkipásztor helyezte el az időkapszulát vasárnap
Marczin Imre főgondnok és Rákosi Jenő lelkipásztor helyezte el az időkapszulát vasárnap
Istentiszteleti alkalommal egybekötve napközi és bölcsőde alapkövét tették le tegnap Székelyhídon. A helyi református egyházközség leendő létesítményének létrejöttét Magyarország kormánya támogatja.

 

A szeretet, a hűség, az igazság és a jóság reménységgel teli üzenete köré épült Csűry István püspök ünnepi igehirdetése tegnap a székelyhídi református templomban. Mint mondta, ezek a szavak ezúttal nem üresen konganak, életre keltek Székelyhídon, hiszen Istennek hála, és annak a támogatásnak köszönhetően, amelyet Magyarország kormánya nyújt, napközi és bölcsőde épülhet az érmelléki városban.

Rákosi Jenő érmelléki esperes, házigazda lelkipásztor Orbán Viktor magyar miniszterelnök Tusványoson elhangzott beszédére emlékeztetett köszöntőjében, kifejtve: nagy örömöt jelentettek számára a keresztény szabadsággal és a nemzetmegtartó politikával kapcsolatos gondolatok, akárcsak az említett előadás végén elhangzott kérdés, miszerint: „álmodunk-e, vagy ébren vagyunk?”. „Nem álmodunk immár a határon túli területeken, hanem ébren vagyunk. Köszönjük Orbán Viktornak és a magyar kormánynak, hogy »ébren tartanak« bennünket, aminek ékes bizonyítéka a mai alapkőletétel is” – fogalmazott Rákosi Jenő.

A templomi esemény ünnepi hangulatát a Hallelúja énekkar szolgálata, majd a református napközisek műsora emelte.

Jövőépítés

Dr. Grezsa István, a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program koordinálásáért felelős miniszteri biztos elmondta: a székelyhídi alapkőletételt immár 151 hasonló előzte meg szerte a Kárpát-medencében. Mint megfogalmazta, a magyar nemzet jövője intézményi formában a bölcsődékben és az óvodákban kezdődik, „hisz az eszmélő gyermeki fantáziát nem mindegy, hogy mi ragadja meg, mely irányba terelődik”. Az elmúlt száz évben érdemes volt kitartani az önkényesen meghúzott államhatár innenső oldalán, mert úgy látszik, mi olyan küldetéses nép vagyunk, amelynek az ártalom is előnyére válik előbb-utóbb – mondta Grezsa István, hangot adva reményének, miszerint „a Kárpát-medence meghatározó nemzete lesz a magyar”, ehhez pedig az egyik apró lépés a mostani bölcsőde- és napköziépítés. „A falakat mi emeljük, de az önök feladata az, hogy milyen értékkel töltekeznek majd fel a gyermekek” – mondta.

A templomi együttlét után a tömeg és a meghívottak a közelben majdan megépülő napközi helyszínére vonultak. Elsőként Béres Csaba, a város polgármestere szólt az egybegyűltekhez, emlékeztetve arra, hogy Székelyhídon 2008-ig nem működött magyar nyelvű napközi, Gavrucza Tibor akkori lelkipásztor kezdeményezésére sikerült ezen változtatni. „Magyarnak születni könnyebb, mint magyarságunkat megtartani. A nemzeti kormány hatalomra jutása további lendületet ad számunkra” – fejtette ki az elöljáró. Béres Csaba ars poeticának is beillő mondattal zárta beszédét: „mindenkori célom a politika gyakorlatban való alkalmazása. Ez a nap is ilyen.”

Cseke Attila, az RMDSZ Bihar megyei elnöke jövőépítésnek nevezte az alapkőletételt. Mint mondta, csak akkor tudunk gyarapodni, tanulni, megmaradni szülőföldünkön, ha mindehhez társul egy intézményi háló. Szabó Ödön, a megyei RMDSZ ügyvezető elnöke felidézte a száz év „vihar” utáni fejlődés fontosabb pillanatait, helyi szinten kiemelve az esperesi hivatal építését, a szövetség támogatásával. Az ügyvezető elnök köszönetet mondott a „vihar” utáni kár helyreállítóinak, ide sorolva a határon túli segítségnyújtók mellett az egyházi közösségeket, a pedagógusokat, az intézményszervezőket.

Az eseményt a Himnusz közös eléneklése zárta, ezt megelőzően pedig Rákosi Jenő és Marczin Imre főgondnok időkapszulát helyezett a mélybe Csűry István püspök áldásmondása mellett.

Borczi Máté



A kommentelés opció, a jó magaviselet kötelező! Moderációs elveinket itt olvashatja .