Nálunk nincs sárgaságjárvány

A „piszkos kezek betegsége” a sárgaság, megfelelő higiéniával megelőzhető. Illusztráció
A „piszkos kezek betegsége” a sárgaság, megfelelő higiéniával megelőzhető. Illusztráció
Bihar megyében jelenleg nincs sárgaságjárvány, csupán gócpontok alakultak ki a hónap elején Székelyhíd, Bihardiószeg, Monospetri és Érmihályfalva környékén – jelezte a DSP szóvivője.

Dr. Dorel Ţîrţ, a Bihar Megyei Közegészségügyi Igazgatóság (DSP) tegnap azt nyilatkozta a Bihari Naplónak: Bihar megyében nem regisztráltak egyetlen kanyarós megbetegedést se tavaly augusztus óta, jelen pillanatban tehát nem tudnak ilyen esetekről.

Ami az A típusú járványos májgyulladást illeti: több mint 100 ilyen esetet tartottak nyilván február elején. Úgy fogalmazott: ez a „piszkos kezek betegsége”, és könnyen terjed egyik emberről a másikra, például ha megfogják ugyanazt a kilincset, vagy személyes tárgyat. Egy év leforgása alatt, vagyis a 2017 februárjától a 2018 februárjáig terjedő időszakban 366 megbetegedést diagnosztizáltak. Az esetek többségében a sárgaság olyan közösségekben ütötte fel a fejét, ahol romák élnek. A kiváltó ok: az A típusú járványos májgyulladás vírusa, mely főleg deficites higiéniai körülmények közt terjed.

Négy helységben

A hónap elején nagyobb gócpontok alakultak ki négy településen: Székelyhídon – 126 megbetegedés, Bihardiószeg – 36, Monospetri – 22, valamint Érmihályfalva – 10.

Időközben voltak, akik meggyógyultak. A betegeket ugyan el kell különíteni a többiektől, de – ahogy a szóvivő fogalmazott – a sárgaságosok nem kell „időtlen időkig” a kórházban üljenek, általában 2–3 hét elteltével hazaengedik őket, ha a leletek azt mutatják, hogy ez lehetséges. Vigyázni kell azonban, mert valaki akár többször is lehet sárgaságos, ha nem tart be például bizonyos étkezési előírásokat, vagy továbbra is piszkos helyen él.

Megkérdeztük

A DSP-igazgató által mondottakkal kapcsolatban megkérdeztük a nevezett települések elöljáróit is. Nyakó József érmihályfalvi polgármestertől megtudtak: korábban valóban kaptak értesítést a DSP-től, hogy sárgaságos vagy sárgaság-gyanús eseteket fedeztek fel az iskolában, tehát szó sincs arról, hogy a város egészére érvényes lenne a betegség megjelenése. A néhány eset okán (a DSP-igazgató maga is 10-et említ – szerz. megj.) pedig korántsem nevezhető a város „gócpontnak”, véli a polgármester. Varga Róbert, az általános iskola aligazgatója kérdésünkre hozzátette: nincs tudomása pillanatnyilag megbetegedésről, az év eleje óta valóban 10 esetük volt, miközben az iskola diákjainak száma mintegy 1260. Kozák Róbert monospetri alpolgármester is meglepődve hallotta tőlünk, hogy a község gócpont lenne. Mint elmondta, a velük kapcsolatban említett 22-es szám úgy jöhetett össze, hogy az iskolaév elejétől számolták egybe mostanáig a havonkénti néhány gyereket. Ők az elemi iskola diákjai, a helyi roma közösség tagjai, ahol egyébként sem szokatlan az időnkénti néhány eset. Hozzátette: az említett közösségben is működik a szemétszállítás, illetve az ivóvízellátás minőségét is folyamatosan nyomon követik. Mados Attila bihardiószegi polgármester kérdésünkre úgy vélte, a DSP-igazgató bizonyára a 4 hónappal korábbi esetekről beszélt, tudomása szerint pillanatnyilag nincs megbetegedés a községben.

Ahol valóban gond volt, az Székelyhíd. Béres Csaba polgármester elmondta, hogy tavaly októberben kezdődött a megbetegedési hullám, összesen 120 körüli számú beteg került kórházba azóta. Január közepétől február elejéig két iskolaépületet zárva is tartottak (egyet a központban, egyet a roma közösségben). Tudomása szerint az elmúlt héten már nem volt eset Székelyhídon, ellenben regisztráltak három beteget a városhoz tartozó Köbölkúton.

Ciucur Losonczi Antonius
Rencz Csaba