Nagyváradon is kiálltak a történelmi régiókért

Nagyváradon is kiálltak a történelmi régiókért
A román kormány ésszerűtlen régiósítási tervei ellen szervezett Erdélyszerte tüntetést az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) július 20-án.

Nagyváradon az Olaszi kertben gyűltek össze a magyarok, hogy kifejezzék tiltakozásukat a kormány politikája ellen. Zatykó Gyula, a Néppárt Partiumért felelős alelnöke felhívta a figyelmet: megakadályozhatóak a román kormány ésszerűtlen és természetellenes régiósítási tervei, de ehhez az szükséges, hogy hallassuk a hangunkat, és egyértelműen felmutassuk álláspontunkat. Ügyünkhöz meg kell nyernünk a történelmi régiók területén élő románságot is, hiszen a szétszabdalásnak ők is elszenvedői lesznek. „Növelni kell Erdély egészének mozgásterét, önrendelkezést kell biztosítani az itt élőknek és csökkenteni kell azt az egészségtelen kapcsolatot, amely a központosított egységállam keretei között Bukaresthez köti. Székelyföld, Partium és Erdély egésze sokkal többre képes. Meg kell adni nekik az esélyt, hogy ezt bebizonyíthassák” – hangsúlyozta a néppárti alelnök. Ezt követően felolvasta az „Erdélyi kiáltvány a történelmi régiókért” című, 119 helyszínen egyidőben elhangzó felhívást.

Közös gondok

Csomortányi István, a Néppárt Bihar megyei elnöke beszédében nehezményezte, hogy amiképpen a ’60-as évek Ceauşescu diktatúrája, úgy ma a bukaresti szociál-liberális kétharmados diktatúra is a magyarok megkérdezése nélkül akarja közigazgatási reformját végrehajtani, holott az állampolgárok véleménye számít a leginkább az őket érintő kérdésekben. A politikus szót emelt a Ponta-kormány aktuális intézkedései ellen. Hangsúlyozta: „A változtatni akarás nem úri passzió, mint ahogy a Partium önrendelkezésének gondolata sem, hanem az egyetlen esély megmaradásunk biztosítására.” A csőd felé rohanó Románia egyetlen esélyének Csomortányi az autonómia megvalósulását látja. Partiumi vonatkozásban kiemelte, az itt élő 400 ezer magyar és 900 ezer román gondjai közösek, jó részük érti egymás nyelvét, és tiszteli a másik értékeit. Azzal a gondolattal zárta beszédét, hogy a megoldás is közös: az egységes, kétnyelvű Partium régió. Kristófi Kristóf, a Néppárt váradi elnöke, a várad-olaszi temető sorsát elevenítette fel, felhívva a figyelmet, hogy az itt nyugvó magyarok nem találtak örök nyugodalmat. „Gyalázat, hogy a temető ilyen sorsra jutott, őseink tisztelete megköveteli, hogy akár százszor is kiálljunk az ellen, hogy a történelmünktől idegen Mihai Viteazul elnevezés ne maradjon hatályban”, mondta, ismertetve az Erdélyi Magyar Néppárt váradi szervezetének ez irányú kezdeményezéseit.

Összefogás a kultuszért

Tőkés László EP-képviselő, az EMNT-elnöke felszólalásában tájékoztatott arról, hogy az EMNT által meghirdetett Autonómia Éve (2013) részeként átfogó megmozdulássorozat veszi kezdetét, ennek része a történelmi régiók felszabdalását ellenző és a partiumi önrendelkezés fontosságát kiemelő, Erdély egészére kiterjedő tüntetés. A jelképes helyszínválasztásra és a többségiek térhódításának veszélyeire utalva kijelentette: „sírjainkból is kiforgatnak, nem csak városainkból, falvainkból, természetes életterünkből; csontjainkkal együtt emlékünket is eltörölnék.” A „temető-kert elrablása, a kolozsvári kétágú templom területének kisajátítása, az erdélyi történelmi régiók eltörlése” – az EMNT-elnök szerint egyet jelentenek a magyarság kisemmizésével, a külső határok után a belső határok átrajzolásával. Végezetül Tőkés László a Szent László Napok levédetése körül kialakult botrány kapcsán emlékeztetett arra, hogy még 2006-ban az Erdélyi Magyar Ifjak nagyváradi szervezete kezdeményezte, hogy a város alapítójáról és védőszentjéről, Szent Lászlóról nevezzék el a magyarok által egyébként is ezen a néven ismert Körös-parti főteret. Ekkor a történelmi egyházak képviselői, a különböző politikai szervezetek, valamint a nagyváradi civilek is csatlakoztak a kezdeményezéshez. Hasonló összefogás lenne szükséges a Szent László-kultusz ápolásának vonatkozásában, hangsúlyozta Tőkés László. Hozzáfűzte: a ma már szentként tisztelt lovagkirályról való megemlékezés vallási felekezettől függetlenül megengedett kell legyen a magyarok számára. A nagyváradi tüntetés incidensek nélkül zajlott le és a himnusz eléneklésével zárult.



A kommentelés opció, a jó magaviselet kötelező! Moderációs elveinket itt olvashatja .