Nagyváradi közvita az új paksi atomerőműről

Nagyváradi közvita az új paksi atomerőműről
A nemzetközi előírások szerint minden környező országban közmeghallgatást kell szervezni az új paksi atomerőmű építéséről. A horvátországi és ausztriai után hétfőn Nagyváradon zajlott közmeghallgatás a témában.

Népes magyarországi delegáció jött el a Bihar Megyei Prefektúra és a Bihar Megyei Tanács nagyváradi székhelyére, hogy ismertesse a nagyszabású beruházás részleteit, érdeklődő polgárokból viszont nagyon kevesen vettek részt ezen az eseményen. Aszódi Attila, a Paks II. projekt kormánybiztosa a közmeghallgatáson elmondta: a jelenleg működő paksi reaktorokat 1982–1987 között helyezték üzembe, és az új blokkok megépítésére azért van szükség, mert évente egy százalékos villamosenergia emelkedés tapasztalható, miközben a meglévő erőművek termelési kapacitása folyamatosan csökken. Ráadásul 2032–37 között a paksi erőmű most még működő négy blokkja leáll, és az így kieső energiát pótolni kell. A kormánybiztos felidézte, hogy 2014-ben köttetett meg az államközi szerződés Oroszország és Magyarország között, melyet további szerződések követtek. Ezek értelmében két, egyenként 1000–1200 megawatt teljesítményű blokk épül. Oroszország vállalta, hogy tízmilliárd eurós hitelt biztosít a beruházás megvalósítására, a további kétmilliárd eurót pedig a magyar kormány fedezi. Az építkezés 2018–2023 között fog zajlani, az új reaktor üzemideje hatvan év lesz. A kormánybiztos hangsúlyozta, hogy az atomerőmű építés ellen az Európai Bizottság nem emelt kifogást, ugyanakkor kiemelte, hogy a jelenleg ismert összes biztonsági technológiai megoldást beépítik az új létesítménybe, ugyanakkor a tervezésnél figyelembe vették a fukushimai atomerőmű katasztrófájának tapasztalatait is.

Fukushima-biztos

A kormánybiztos kijelentette, hogy az új létesítmény működtetésének egyetlen számottevő környezeti hatása a Duna hőmegterhelése lesz. A reaktort ugyanis a Duna vizével fogják hűteni. A vizet egy hideg vizes csatorna segítségével vezetik a Dunából az erőműbe, az ott felmelegedő vizet pedig a meleg vizes csatornán juttatják vissza a Dunába. A két új blokk hűtéséhez 130 köbméter/másodperc vízmennyiségre lesz szükség, míg a Duna átlagos vízhozama Paksnál 2300 köbméter/másodperc. A Dunába visszajuttatott víz télen mintegy 14, nyáron pedig mintegy 10-11 Celsius fokkal melegebb a Duna vizénél, de a visszajuttatott víz hamar lehűl, és az élő világra nincs semmilyen negatív hatása, a környező országoknak pedig nem kell majd romló vízminőségre számítaniuk az új erőmű beindítása után. Aszódi Attila a továbbiakban elmondta, hogy normál üzemmódban gyakorlatilag elhanyagolható a környezetbe jutó radioaktív anyag-mennyiség, és negatív kibocsátásra csak valamilyen üzemzavar, vagy baleset nyomán lehet számítani. Aszódi Attila részletesen felvázolta, milyen biztonsági rendszereket építettek be a tervbe, amelyek gyakorlatilag lehetetlenné teszik azt, hogy a fukushimaihoz hasonló katasztrófa következzen be. Mint mondta, aktív, és passzív biztonsági rendszerek egyszerre fognak rendelkezésre állni, melyek közül a passzív rendszerek azok, amelyek elektromos energia nélkül is működnek. „Fukushima-álló erőművet építünk fel!” – szögezte le Aszódi Attila. A blokkokat például dupla falú hermetikus épülettel veszik körül. A létesítmény olyan magasságban épül, ahol a Duna vize semmiképp sem tudná elönteni. Az aktív biztonsági rendszerek meg vannak négyszerezve, illetve el vannak izolálva egymástól annak érdekében, hogy amennyiben valamilyen baleset vagy üzemzavar lép fel, a négy közül egyszerre csak egy biztonsági rendszert érinthessen.

Biztonságos, de minek

Az elhangzottak nem győzték meg Perger Andrást, a Greenpeace Magyarország Egyesület klíma- és energiakampány-felelősét, aki a prezentációt követő hozzászólások során tette szóvá kifogásait. Mint ahogy azt a környezetvédő lapunknak is kifejtette, a Greenpeace elvből elutasítja az atomenergia használatát, a Paks II. projekttel szemben pedig konkrét kifogásai is vannak. „Nem értjük, miért van szükség erre az atomerőműre, és ha egyáltalán szükség van rá, miért most van rá szükség. Mi úgy látjuk, hogy a megújuló energiaforrások használatával kiválthatjuk nem csak a tervezett új atomerőművet, hanem amikor eljön az ideje, a Magyarországon már működő Paks I. atomerőművet is. Úgy gondoljuk, hogy az erről a beruházásról szóló döntést korán hozták meg, a 20-as évek közepén semmi szükség nem lesz már Magyarországon atomerőműre. Egyre kevesebb atomerőművet építenek Európában és a világban, mindenhol a megújuló energiaforrásokra állnak rá. Ez a két technológia ráadásul sem piaci, sem technológiai értelemben nem fér el egy rendszerben. Minden felmérés azt mutatja, hogy Magyarországon rendelkezésre áll annyi megújuló energia potenciál, amellyel a magyarországi energia igények kielégíthetőek lennének. Elsősorban szél- és napenergiára, a hőellátás tekintetében pedig biomasszára és geotermikus energiára lehet alapozni” – fejtette ki Perger András.

Ne féljünk az atomtól

A közvitán felszólalt a nagyváradi Makai Zoltán, az Erdélyi Magyar Tudományos Társaság képviselője is, aki nem emelt kifogást a terv ellen. Mint mondta, a paksi erőműnek nagyon fontos része a szimulátor, ahol mindenfajta hibát tudnak szimulálni, ugyanakkor a karbantartó és az üzemviteli személyzetet folyamatosan képezik. „Ne féljük az atomenergiától! A megújuló energia jó dolog, de mivel szakaszosan működik, tehát a szélerőmű csak akkor, ha fúj a szél, a fotovoltaikus erőmű csak akkor, ha világosság van, ezért erre nem lehet alapozni. Műszakilag és pénzügyileg is az atom egy nagyon hasznos és alapvető megoldás” – fogalmazott.

Belső használatra

A közvita szünetében lapunk kérdéseire válaszolva Aszódi Attila elmondta, hogy az eddig szervezett nemzetközi közvitákon a polgárokat főként a Duna hőterhelése, illetve egy esetleges üzemzavar következményei foglalkoztatták. A kormánybiztos hozzátette: „a tervezés során igyekszünk minimalizálni annak kockázatát, hogy olyan esemény történjen, aminek következtében érdemi radioaktív kibocsátás lenne ebből a létesítményből. A jelenlegi körülmények között Európa legbiztonságosabb atomerőművét építjük”. Aszódi Attila kijelentette, hogy az atomerőmű működésének első periódusban Oroszországból fogják az üzemanyagot biztosítani, a későbbiekben viszont lehetőség lesz arra, hogy más üzemanyag szállító is beszállítson üzemanyagot. A kormánybiztos tudatta, hogy az elhasznált üzemanyagot Magyarországon és Oroszországban tárolják majd, sőt, annak újrahasznosítása is elképzelhető. „Az elhasznált üzemanyagnak mintegy négy-öt százaléka hulladék, az összes többi része újrahasznosítható. Egy kémiai eljárásban el lehet választani a hulladékot a továbbiakban még hasznosítható hulladékoktól, és az újrahasznosítható anyagot vissza lehet forgatni az üzemanyag ciklusba” – magyarázta a kormánybiztos. Ugyancsak kérdésünkre válaszolva Aszódi Attila elmondta, hogy az atomerőmű beruházási költségei magasak, de üzemeltetési költségei alacsonyak, minden költséget beszámolva Paks II.-ben 55 euró/megawattóra lesz a villamosenergia önköltségi ára. Végezetül Aszódi Attila tudatta, hogy az itt megtermelődő villamos energia Magyarországon belül kerül felhasználásra, de a távolabbi jövőben elképzelhető, hogy a piaci körülményektől függően más országokba, így Romániába is juthat belőle. Egyébiránt a közeljövőben Temesváron és Bukarestben is megtartják ezt a közvitát.



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter