Nagyvárad zenei élete a Thurzó-gyűjtemény tükrében – Kiindulási alapok: a forrásanyagokról bővebben

Thurzó Sándor zenei helytörténész és felesége
Thurzó Sándor zenei helytörténész és felesége
Verba volant, scripta manent – A szó elszáll, az írás megmarad. Ez a latin közmondás körvonalazza legjobban azt a szándékomat, hogy a teljesség igénye nélkül szülővárosom zenei életét bemutassam.

A Bihari Napló hasábjain ezzel a cikkel kezdődött el az a sorozat, amelyről már többször szó volt, a lapban is. A zenei élet bemutatása során a fontosabb pillanatokat részletesebben ismertetem. Sokan beszélnek a nagyváradi zenei életről, de írott formában, ilyen részletességgel ez az első alkalom, hogy napvilágra kerülnek bizonyos adatok, történések.

A fent említett idézet helytálló, még akkor is, ha nemcsak a jelenkori zenei életről beszélünk. Anno a zenetudománnyal foglalkozók a világ minden tájáról felkeresték Nagyváradot, itt pedig nagytatámat. Nem is olyan régen zenekutatók, monográfiák szerzői stb., New Yorktól Pekingig, Sidneytől Oslóig említették meg Nagyváradot kutatásaikban, nagytatám pedig mindenkinek segített, akinek csak tudott.

Az örökség, ami rám maradt, mindannyiunk öröksége. Azt szeretném írásaimban érzékeltetni, hogy ez a közel ezer éves, zenetörténelmileg is kincset érő város mi mindent tett hozzá az európai kultúrához és értékszinthez.

Források

Elsődleges forrásanyagként a Thurzó család Nagyváraddal kapcsolatos zenei adattárát használom fel, amely bárkinek segítséget nyújthat egy zenei kutatás során. Célom egy jelentős mennyiségű forrásanyag bemutatása a magángyűjteményünk tükrében, amelyek a maguk módján akár új kutatási eredmények felé is vezethetnek. A megjelent cikkek során minden alkalommal nagytatám, Thurzó Sándor zenei helytörténész jegyzeteire, dokumentumaira, kutatási eredményeire, továbbá a másodlagos forrásismereteinkre fogok támaszkodni.

Nagyvárad zenekultúrája erős szálakkal kapcsolódik az általános európai zenei élethez. A tárolt anyagok 13 különálló csoportban vannak, bizonyos kritériumok alapján részletesebben lebontva a jobb áttekinthetőség érdekében. A dokumentációs adattárunk 1760-tól épül, napjainkig vannak iratok, 17.229 rögzített epizód, és jelenleg is bővül. A dokumentumokban, melyeket másodlagos forrásnak tartok, már 1199-es adatok is vannak. Továbbá 174 helyi zeneszerzőről vannak adataink, ebbe a csoportba sorolom azokat is, akik csak itt éltek, akár rövidebb ideig is. Több száz előadóról vannak feljegyzések, és 238 olyan helyszínről, ami a zenetörténelmet tekintve fontos. Tárgyi anyagokat is folyamatosan be fogok mutatni (dokumentumokat, kottákat, korabeli hangszereket, jegyzeteket, leveleket, aláírásokat, kéziratokat), illetve azokról a személyekről is írni fogok, akik nagyobb hatást gyakoroltak a város és térségünk zenei fejlődésére. Ily módon választ kapunk arra, hogy kik voltak azok a személyiségek, illetve intézmények, akik és amelyek ezeket a páratlan szellemi alapokat lefektették.

Városunk zenei múltját úgy a legegyszerűbb bemutatni, ha a katolikus egyházi zenével kezdünk. Fontosnak tartom az alapok ismeretét, ezért a következő anyagokban I. Szent László királyról, az első püspökség létrejöttéről Bihar vármegyében, egyházi iskolákról és más érdekes zenei tényezőkről lesz szó, természetesen kronológiailag rendszerezve.

 

Thurzó Zoltán