Nagyvárad kincses képeskönyve

Nagyvárad kincses képeskönyve
Nagyvárad- Péntek délután az Ady Endre Középiskola dísztermében mutatták meg a Kincses Képeskönyv sorozat ötödik kötetét, mely a Partium fővárosába, Nagyváradra kalauzolja el (gyermek)olvasóit.

 

A szervezők nevében Szűcs László, a Várad folyóirat főszerkesztője köszöntötte a megjelenteket, megjegyezve: többnyire olyanok jöttek el a könyvbemutatóra, akik sokat tudnak a város 900 éves történelméről, holott a kiadvány inkább azoknak szól, akik kevésbé járatosak ebben a témában, de remélhetőleg azért a gyermekek, illetve fiatalok is hallanak majd a kötetről, és tanulmányozni fogják. Zágoni Bálint szerző, kiadó elmondta: a sorozat kezdeményezője a testvére, Zágoni Balázs volt, akinek megtetszett az a széria, mely fiktív városokat mutat be annak tükrében, hogy miként alakultak, fejlődtek az évszázadok folyamán. Természetesen Kolozsvárral indítottak, és olyan városokra összpontosítanak, melyek meghatározó fontosságúak a magyar múlt, lakosságszám, illetve a kulturális örökség szempontjából. Elsősorban 8-12 éves gyermekeknek szánják a képes albumokat, de felnőttek is bátran forgathatják ezeket. Egy-egy kötet összeállítása általában több mint egy évet vesz igénybe. Nem enciklopédiákat jelentetnek meg, hanem átfogó témákat, minél nagyobb területeket érintenek röviden, bemutatva az adott korszak fontosabb személyiségeit is, azzal a céllal, hogy az olvasókat továbbgondolkodásra, kutakodásra serkentsék.

A kötetet illusztráló Jánosi Andrea az oldalkonstrukciók kulisszatitkaiba avatta be az érdeklődőket. Megjegyezte: nagy „szívfájdalma” hogy a kétoldalas panorámaképek jelentős részét szövegek takarják el. (Öt ábrázolást ezért nagyobb méretben kiállítottak a rendezvényen). Megtudtuk azt is, hogy a képanyagokat történészekkel konzultálva, egyeztetve állította össze, például korabeli metszetek alapján. Megjegyezte: azt reméli, hogy kevésbé idealizáltak a képek, mint idealizáltak, hiszen igyekezett valósághű lenni, csak azoknál a képeknél engedett szabad teret a fantáziájának, melyek életképeket ábrázolnak.

Történészvélemények

A rendezvény második felében a kötet összeállításánál közreműködő történészek fejtették ki a véleményüket. Emődi Tamás arra hívta fel a figyelmet: Várad kakukktojás abból a szempontból, hogy nem őrződött meg a középkori városmag, és nem létezik a 16. századnál korábbi ikonográfiai forrás, illetve topográfiai kutatások sem folytak, ezért későbbi katonai felmérések úgymond visszavetítésével próbáltak rekonstruálni helyzeteket, kerülve az anakronizmust. Dr. Fleisz János azt emelte ki, hogy váradivá kellett tenni a kötetet, az eseményeket hitelesen megjeleníteni, úgy, hogy azon korosztály tagjainak érdeklődését is fel tudják kelteni a történelmi események iránt, akiket eddig nem igen szólítottak meg ilyen jellegű, a tényeket mesevilág szerűen tálaló kiadványokkal. Emődi András elmondta: a 16. század végéről, illetve a 17 századból sok a grafikai vizuális emlék a várostrom miatt, utána azonban következik egy hosszú, másfél évszázados periódus 1817-ig, mely korszakból csak levéltári leírások maradtak fenn. A kommunista időszakkal foglalkozó Nagy Mihály két meghatározó várostörténeti esemény domborított ki ebből a periódusból: a Szabadságra Vágyó Ifjak Szervezetének 1956-os tevékenységét, valamint 1964-et, mely esztendőben a váradiak sikeres élőlánccal védték meg a Szent László templomot.

Ciucur Losonczi Antonius