Nagy sikerű koncert a filharmóniában

Akt.:
Nagy sikerű koncert a filharmóniában
Temperamento: Szentpéteri Csilla és zenekara koncertezett péntek este a Nagyváradi Állami Filharmóniában, Szécsi Máté énekes és a Nagyvárad Táncegyüttes tagjainak közreműködésével.

A Külgazdasági és Külügyminisztériumnak, valamint Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusnak köszönhetően az érdeklődők ingyen igényelhettek meghívókat az eseményre, amelyek már a koncert előtt egy héttel elfogytak. A bevezető darab után az Október vihara 1956 című szerzeményt hallhattuk és láthattuk, mely komoly, erős, igazán látványos kezdés volt a megemlékezés jegyében. A művésznő betartotta ígéretét, és ezt követően rá is tért a vidámabb szólamokra: Mexikóba kalandozhattunk, hiszen egy mexikói hangulattal átitatott Brahms-átirat következett, majd Smetana Molduája hangzott el, kicsit másképp, filmzene stílusban. Az ördög hegedűse, Paganini egy darabjával salsa-partin vehettünk részt, de Mozart-műveket is hallhattunk, jazzes, rockos verzióban. A művésznő virtuóz zongorázása, a zenekar kiváló játéka, illetve a hatalmas ledfalakon megjelenő, látványos képi világ együttes hatása elkápráztatta a jelenlévőket. Bár azt gondolhattuk, hogy ezt már nem lehet fokozni, ezután hangzott el az És a 8. napon, mely, ahogyan azt a művésznő is elmondta a vele készült interjúnk során, katarktikus élményt nyújtott. Szécsi Máté közreműködésével elhangzott az Ave Maria, illetve a Ha én gazdag lennék, mellyel az amúgy is vidám, jó hangulat csak tovább fokozódott. Astor Piazzolla szerelmes tangója után Szentpéteri Csilla első szerelméről szóló, saját darabját hallhattuk, a Legenda című szerzeményt. Élőben hallhattuk a híres Sirokkót is, melyet a zongoraművész egy szicíliai útja és a Keresztapa című film ihletett. Szécsi Máté is visszatért még a színpadra, illetve elérkezett a meglepetés pillanata is, amikor is a Nagyvárad Táncegyüttes három szólistája állt be a zenekarba, és négy táncosuk egy-egy párt alkotva, csodálatos népviseletben rövid előadást tartott. Szentpéteri Csilla és zenekara fáradhatatlanul játszott és beszélgetett a közönséggel két és fél órán keresztül, a jelenlévők pedig nagyon szerették.

Megszűnt a külvilág

Nyilvánvaló volt, mennyire szükség van Nagyváradon is a színvonalas, életvidám eseményekre, hiszen a közönség arcán jól látható volt az elragadtatás. A koncert után a művésznőt is megkérdeztük, ő hogyan élte meg a nagyváradi koncertet, milyennek látta a közönséget. „Én még most sem tértem teljesen magamhoz, és nem is nagyon találok szavakat, mert amit én ma átéltem, nem egyszerűen katarzisnak hívják, hanem erőnek, energiának, szeretetáramlásnak. Amikor ott álltam a színpadon és azt láttam, hogy minden ember együtt feláll, és kimondatlanul, de az arckifejezésükkel köszönetet mondanak, majdnem elsírtam magam. Az első hangtól az utolsóig megszűnt a külvilág, megszűnt ez az egész bolygó, csak egyetlen dolog létezett: a nagyváradi közönség és mi, a színpadon. Olyan apró, csillogó hidak épültek fel ember és ember között, ország és ország között, hogy szerintem itt megszületett valami egészen rendkívüli dolog, és ezt hívják talán az igazi és legtisztább érzelemnek: szeretetnek. Olyan fogadtatásban volt részünk, és olyan elismerésben, ami nekünk, művészeknek hosszútávon egy nagyon komoly táptalaj. Nekünk egyetlen lényeges szempontunk volt: az, hogy a teljes lelkünket, szívünket és érzelmeinket átadjuk a nagyváradi közönségnek. Azt hiszem, ez megtörtént ma este, oda-vissza. Nagyon hálás vagyok, és bízom benne, hogy sokszor visszajövünk még” – nyilatkozta lapunknak Szentpéteri Csilla.

Pikó Stefánia