Vidéki fiatalok hátrányban

A romániai magyar fiatalok helyzetéről készítettek felmérést — tudtuk meg Kovács Pétertől, az Országos Ifjúsági Hatóság vezetőjétől, aki a megyeközi térségfejlesztési konferencián osztotta meg a Tövishát településeiről érkezett elöljárókkal a felmérés eredményeit. Köztudott, hogy egy téves megközelítés miatt, ha valaki bejelenti, hogy vidékről származik vagy vidéken él, azonnal hátrányos helyzetbe kerülhet Romániában. Az Európai Unióban ez nem jelentkezik problémaként. Romániában a megkérdezett városi fiatalok 52%–a gondolja azt, hogy jobban fog élni jövőre, míg ugyanezt a vidéken élőknek csak 34%–a gondolta. Ebből is kiderül, hogy a vidéken élők jövőképe nem annyira pozitív, nem látják a változás lehetőségét, és nem gondolják azt, hogy jelentősen változhatna az életük pár év alatt, annak ellenére, hogy a vidéken élők fiatalok 47%–ának van saját lakása, míg ugyanez csak a városiak 42%–ára igaz. Meglepő azonban, hogy a városi és a vidéki fiatalok ugyanazt a négy területet jelölték meg problémaként: munkanélküliség, lakáshelyzet, pénztelenség és kábítószer.

Sokat segíthet a közösség

Amiatt, mert a vidéki fiatalok nehezebben juthatnak hozzá a városon már természetesnek vett internethálózathoz, még nem kell lemaradniuk a fejlődésben — hangsúlyozta Kovács Péter.

Kovács Péter, az Országos Ifjúsági Hatóság vezetője megdöbbenését fejezte ki amiatt, hogy a magyar fiatalok helyzetéről készített felmérés során kiderült, hogy a fiatalok döntő többsége nem ismeri nemhogy az országos ifjúsági szervezeteket (MIÉRT, Itthon, fiatalon stb.), amelyekhez fordulhatna.

Közéleti szereplés

A megkérdezett fiatalok nem vesznek részt a közéletben, és nem gondolják azt, hogy bármilyen beleszólásuk lehetne akár csak a szűkebb közösségükben folyó történésekbe. Nem érzik magukénak a helyi önkormányzatokat, de ez talán köszönhető annak is, hogy a politika iránt érdeklődők száma 30% alatt van. A helyi politikai életet a városi fiatalok 38, a vidékiek 40%–a gondolja befolyásolónak a saját életére nézve, míg az országos politikáról a vidékiek 25%–a gondolja azt, hogy hatással lehet rá. A felmérés során kitértek arra is, hogy milyen tömegkommunikációs eszközön keresztül tudnának a fiatalokra hatni. A városi és vidéki fiatalok 77%–a tévét néz, 72%–a rádiót hallgat, írott sajtót a városiak 64%–a, a vidékiek 50%–a olvas, de a legnagyobb eltérés az internet–hozzáférésben van, mert míg a városiak 57%–a, addig a vidékieknek csak 23%–a internetezik naponta. Számítógéppel a városi fiatalok 81%–a rendelkezik, míg ez az arány vidéken alig haladja meg az 50%–ot, az internet–elérésben pedig tovább nő a különbség a város és a vidék között, mert városon 71% mondta azt, hogy saját internet–előfizetése van, míg vidéken ez mindössze 32%–os. Nem annyira az előfizetések magas összege, mint inkább az a probléma, hogy az internetszolgáltatók hálózata nem fedi le a teljes országot. Kovács Péter a hadadi térségfejlesztési konferencián tartott előadásának végén, a felmérés eredményeinek ismeretében, minden fiatalnak csak azt tudta tanácsolni, hogy vegyenek részt aktívan a közösségi életben, vállaljanak közéleti szereplést, így a kis közösségek saját maguk nevelhetik ki maguk közül például azokat a politikai vezetőket, akikben már meg tudnak bízni, és közösen teremthetik meg a vidékiek számára is a nagyobb lehetőségeket.