Muzulmán lét Nagyváradon: nem kirívó

1Comment
Muzulmán lét Nagyváradon: nem kirívó
Nincs egy szíriai egyetemista sem Váradon. Ez is kiderült, amikor olyan interjúalanyt kerestünk, aki a muszlim közösség tagja, és Váradon élve helyi hangként is szólna a muzulmánokról és a menekültügyről.

Szíriai muzulmánokat kerestünk Váradon. De nem találtunk. Pontosabban a Nagyváradi Egyetemen, mert ott van a legtöbb külföldi hallgató, köztük sok muzulmán is, különféle országokból. Sőt, kérésünkre a tanintézet vezetése is utánanézett, és ennek nyomán azt közölték, hogy egyetlen szíriai sincs Váradon. Így is találtunk viszont egy olyan muszlim lányt, aki készségesen válaszolt kérdéseinkre, az aktuális ellenségképpel és félelmekkel kapcsolatban. Mert persze a migránsügy és a muzulmán közösség volt a téma, és a keresésünk oka. Nimo Bashir Ali Kenyában él, onnan is származik, de Nagyváradon végezte az egyetemet. Ő nyilatkozott tehát lapunknak, a legdivatosabb félelemről és a mostanság legtöbb indulatot kiváltó témáról. Is.

– Hogyan kerültél Nagyváradra?
– Kenyai vagyok, és kezdetben a testvérem tanult itt, a Nagyváradi Egyetemen. Tőle hallottam először erről a tanintézetről, de a városról is, és ahogy utánanéztem, láttam, hogy olyan képzés is van itt, ami engem érdekelne. Úgyhogy nekiláttam intézni, szervezni, és eljöttem ide. Nemrégiben már végeztem is, mégpedig nemzetközi kapcsolatok és európai tanulmányok szakon.

– Több évet is leéltél Európában, így lehet egy képed róla. Mi a véleményed arról a témakörről, amely most mindennél jobban foglalkoztat itt egyeseket, vagyis a migránsügyről?
– Úgy vélem, valóban nagyszámú embertömeg jön, egyes források szerint ugye az év végéig akár egymillió menekült is érkezhet Európába. Viszont én elsősorban bámulatosnak tartom azt, hogy ennyi ember van, aki reménykedik. És reménykedve úgy dönt, hogy – igen, a jobb élet óhajtása miatt – útnak indul Európába, még akkor is, ha út közben kockára teszi az életét, sokszor lélekvesztőkön vágva neki az óceánnak. Ugyanakkor ami leginkább zavar az egészben, az ama feltételek összessége, amelyek rákényszerítik ezeket az embereket arra, hogy eleve elinduljanak. Dühít, hogy Afrika – ahonnan én magam is származom –, és amelyik kontinens szociálisan és politikailag még fiatalnak számít, ha azt vesszük, hogy a gyarmatosítás megszűnése óta még nem sok idő telt el, valamint Ázsia nem képes befogadni őket. Olyan gazdag államokról is beszélek, mint az Egyesült Arab Emírségek, vagy Szaúd-Arábia, amelyek tehetősek, mégsem nyújtanak menedéket a menekülteknek. Ezért Európába kényszerülnek. De ha már így van, akkor Európa számára lehetőséget is kell látni ebben. Gondoljuk csak el, hogy például Afrika gazdag ugyan altalajkincsekben és fiatal munkaereje is bőven van, mégis szegénység jellemzi legtöbb részét. Ez elgondolkodtathatná az európaiakat is. Úgy értem, a menekültek az „európai álom” megvalósulásának reményével érkeznek, és ugye főleg Németországba tartanak, amely akár hasznot is húzhat ebből, mivel a lakossága elöregedőben van, egyes területeken pedig a munkaereje hiányzik.

– Jó, de ennek ellenére sokan fenyegetve érzik magukat, eleve a tömegáradat által, meg aztán a többségnek még az kell, hogy ráadásul a menekültek egy jó része muzulmán – úgyhogy sokan egyből muszlimosítást vizionálnak, megszállást, konvertálást, miegymást… Fenyeget itt valójában valami, szerinted?
– Szerintem igen. Leginkább amiatt kellene aggódni, hogy ez az aggodalom eleve megvan. Ez a fenyegetés a számukra. Az embereknek persze sokféle verziójuk van arról, mit jelent mondjuk az iszlamizáció. Én csak azt mondom, hogy szerintem mit. És szerintem bizony azt, hogy egyesek vallását megváltoztatják, muszlim hitűvé téve őket. Ez persze bekövetkezhet. De egy pillanat: miért is kell attól félni, hogy valakiknek a hite megváltozik? Meg is mondom: jelen esetben azért félnek ettől, mert az iszlámot összemossák a terrorizmussal. Mindenféle felszínes butaság kering erről, és szerintem a legtöbb rettegőnek még a média is átmosta az agyát. Megtehetnék, hogy utánanéznek, mik a valós okai a mindenkori terrorizmusnak, vagy épp annak, hogy az iszlám is mit mond arról, hogy tilos bárkinek kárt okozni. Én is muszlim vagyok, és állítom: sosem fogsz olyan muzulmánnal találkozni, aki egyetértene a terrorizmussal. Akik tehát összevissza kevergetik ezeket a témákat, azért rettegnek a muzulmánoktól, mert fogalmuk sincs, mi ez az egész, és főleg mi nem. Én még azt sem mondanám, hogy intoleránsak, akik félnek tőlünk. Szerintem csak egyszerűen nem tudják az alapjait sem annak a témának, amiről beszélnek. És emellett még azt hiszem, nekünk, muzulmánoknak sokkal többet kellene hallatnunk a szavunkat ezekről a témákról, hogy legalább egy kicsit megvilágítsuk.

– Te magad vallásos vagy?
– Muszlimként én úgy találom, hogy az iszlám része az életemnek, és van válasza minden kérdésre, ami az életben felmerül. Ez egy vallás, ami békéről, toleranciáról, szeretetről, megbocsátásról szól. Én pedig ezt próbálom követni.

– Visszatérve a menekültekhez: ha már egy részük muszlim, azaz más kultúrkörből származnak, akkor szerinted Európa megfelelő nekik?
– Nos, nem emiatt. Hanem azért megfelelő, ahol elhelyezkedik. A legtöbben Afrikából és Ázsiából jönnek. És mint mondtam, olyan országokat kell kikerülniük, amelyek nem fogadják be őket, pedig megtehetnék. Így ez a választás marad. Szuper lenne az USA, vagy épp Ausztrália is, de sokkal egyszerűbb Európába jutniuk.

– Te hogy érezted itt magad? Mert bár Romániában voltál, most fogadjuk el, hogy ilyen kontextusban az is Európa, valamelyest.
– Három és fél évet töltöttem itt. És semmi kifogásolnivalóm nincs. Kedves, rendes emberekkel találkoztam. És kifejezetten jó élményeim voltak. Hogy a karrieremet Európába folytatom-e, vagy sem, azt még most sem tudom.

– Milyen a muzulmán közösség Nagyváradon?
– Van egy ilyen közösség itt. És olyan, mint általában azok a közösségek, amilyeneket olyan emberek alapítanak, akikben valami közös. Természetes, hogy a hasonlóak vonzzák egymást, úgyhogy ez a közösség is így alakult, az ide kerültek találtak egymásra. Hogy mi zajlik ott? Hát semmi titokzatos. A fiúk focizós rendezvényeket szerveznek maguknak, vagy például együtt megyünk ki a városba enni, de említhetem a közös bulikat is. Ugyanakkor péntekenként együtt járunk az imaterembe, ami a nagyváradi szakszervezetek művelődési házában van, ott kaptuk bérbe. Az én kedvenc elfoglaltságom e közösségen belül az éjszakai imádságok sora volt, és a közös Ramadanok. Hozzátenném, hogy nagyváradi közösségünknek olyan tagjai is vannak, akik nem is muzulmánok, különböző hátterűek és vallásúak, csak az idők során megismerkedtünk velük, megbarátkoztunk, és néha őket is meghívjuk egy-egy eseményünkre.

Szeghalmi Örs



1Comment

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter

HTML version of comments