Művészi nyelv felfrissítése

Fotó: Bíró István
Fotó: Bíró István
Rohanó létünkben is észrevehetjük, hogy a Kolozsvári Állami Magyar Színház mindent megtett annak érdekében, hogy a társulata valódi meglepetéssel, új bemutatóval zárja a színházi évadot.


A legsötétebb proletkultos időket megélő szerző, Jevgenyij Lvovics Svarc Az árnyék című drámájára esett a választás. A Kolozsvári Állami Magyar Színház 2014/2015 évadjának utolsó bemutatója nagytermi előadás lesz, amelynek bemutatóját 2015. június. 24.-én tartják. A bemutatót megelőző sajtótájékoztatón az intézmény művészeti vezetője Visky András „felnőtteknek szánt mesének nevezte” a művet. Fordította Osztovits Ágnes.

J. L. Svarc (1896- 1958) orvos családban született Kazányban, Oroszországban. 1910-es évek végén a moszkvai jogi karon tanult. De két év után abbahagyta jogi tanulmányait. Életét a színháznak és az irodalomnak szentelte. 1923-ban kezdett publikálni. Műveiben a mese szimbolikáját használja arra, hogy kora politikai és ideológiai viszonyait ábrázolja. A műveiben a sztálini rendszerrel szembeni ellenérzés érezhető.
A darab rendezője Niky Wolcz, Temesváron született, Bukarestben tanult, és jelenleg a New York-i Columbia Egyetemen tanító rendező.

Visky András szerint, Niky Wolcz azokhoz a rendezőkhöz tartozik, akik meghonosították azt a színházi nyelvet, amelyből a romániai színművészet a mai napig él. „Amikor egy ilyen nagymester jön hozzánk rendezni, az nemcsak egy új teljesítmény, hanem a társulat művészi nyelvének a felfrissítését is jelenti. Amellett, hogy egy új előadással állunk a közönség elé, akarva-akaratlanul egy továbbképzésben is részesülünk.”

A hazai közönség J. L. Svarc két darabját láthatta az évtizedek során. 1963-ban, Az árnyék című darabját a bukaresti Komédia Színházban (Teatrul de Comedie), David Esrig rendezésében mutatták be. A Kolozsvári Magyar Színházban, 1992-ben „ A sárkány” című darabját mutatták be, Bocsárdi László rendezésében. A darabot a szerző 1944-ben írta.
Niky Wolcz elmondta, hogy az 1939-1940-es években írt Az árnyék című darabot a szerző halála után, 1962 után mutatták be először. A bemutatásához arra is szükség volt, hogy Sztálin halála után (1953) enyhüljön a kommunista rendszer nyomása. Az árnyék elvesztésének motívumát feldolgozó, felnőtteknek szánt mese ugyanis erős politikai tartalommal is bír. Mint a rendező kiemelte, a ma kérdései is hangsúlyosan jelen lesznek az előadásban.

A politikai réteg mögött a történet személyes rétegéről is beszélt Niky Wolcz. „Mi történik, ha a személyiségünk megkérdőjeleződik, ha már nem tudjuk, kik vagyunk, (…) ha olyan úton haladunk, amely már nem arra vezet, amerre menni szeretnénk?” – fogalmazta meg az előadás személyes rétegének kérdéseit a rendező. A darabban találunk utalásokat, hogy milyen lehetett Sztálin korában létezni.

Vajna Noémi dramaturg elmondta, hogy az adaptálás során bizonyos szövegeket elhagytak. A szereplőknek meg van a saját történetük. Meg kell, legyen a maguk igaza is. A mozgás és a testbeszéd által néző közelivé válik.
Az előadás főbb szerepeit Bodolai Balázs, Sinkó Ferenc, Orbán Attila, Imre Éva és Vindis Andrea alakítják. Az árnyék a kolozsvári társulat tizedik bemutatója a 2014-2015-ös évadban.

„Az árnyék nélküli ember a világ legszomorúbb meséje” – mondja Az árnyék pozitív hősnője, Annunciata. Elveszíteni az árnyékunkat vagy a tükörképünket: a világirodalom és a művészet visszatérő témája.
„Különös déli országba utazó és azt tanulmányozó Tudós két szerelem közül az arra nem érdemest választja, és elveszti az árnyékát. De a történet végén az igazi szerelemnek köszönhetően bekövetkezik a csoda, ami mindent megold. A kettévált én útja végéhez közeledik, ahol mind az Árnyéknak, mind az igaz szerelemnek meg kell találniuk új helyüket a világban. Külön- külön, annak függvényében, hogy a Hold, a Nap vagy a reflektorok fényében állnak.”

A tudós Bodolai Balázs. Az árnyék: Sinkó Ferenc. Pietro, a fogadós: Orbán Attila. Annunciata, a lánya: Imre Éva. Júlia Giulli: Vindis Andrea. Hercegkisasszony: Sigmond Rita. Főminiszter: Farkas Loránd. Pénzügyminiszter: Váta Loránd. Caesar Borgia, újságíró: Buzási András. Orvos: Viola Gábor

Hat árny: Kántor Melinda, Laczó Júlia, Vass Zsuzsanna, Fogarasi Alpár, Marosán Csaba, Vatány Zsolt. Rendező: Niky Wolcz. Dramaturg: Vajna Noémi. Díszlet- és jelmeztervező: Carmencita Brojboiu. Rendezőasszisztens: Viola Gábor. Koreográfus: András Lóránt. A díszlet- és jelmeztervező asszisztense Lőrincz Ilona. Ügyelő: Böjthe Pál.

Csomafáy Ferenc



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter