Művészeti oktatás, versenyképesség és kompetenciamérések

Nagy Gabriella aligazgatónő a művészeti oktatásról beszélt
Nagy Gabriella aligazgatónő a művészeti oktatásról beszélt
Péntek délelőtt szakmai előadásokkal folytatódott a romániai magyar közoktatás helyzetével, aktuális kérdéseivel foglalkozó XVI. MIÉRT Akadémia, mely a napokban zajlik Püspökfürdőn.

A MIÉRT, az RMDSZ, a Wilfried Martens Központ, a Kós Károly Akadémia és a RODOSZ közös lebonyolításában szeptember 28. és október 1. között Püspökfürdőn zajlik a XVI. MIÉRT Akadémia, Aktuális kihívások a romániai magyar oktatásban témakörben.
Péntek délelőtt Tőtős Áron, a Romániai Magyar Doktoranduszok és Fiatal Kutatók Szövetségének Bihar megyei elnöke köszöntötte az érdeklődőket, majd dr. Barna Gergő, a Kvantum Research igazgatója tartott előadást a magyar oktatás versenyképességéről Romániában címmel, egy olyan kutatásra alapozva mondandóját, melynek keretében a 2012-2016 közötti periódus iskolai eredményeit vizsgálták meg, több mint 1 millió adat felhasználásával. Ebből egyebek mellett kiderült, hogy az úgynevezett kisérettségik eredményeit elsősorban a tanári kar képesítése, a romák aránya, azaz a szociális környezet, valamint a vizsgázók létszáma és az iskola mérete befolyásolja. Az írásbeli érettségi vizsgák eredményeit kielemezve jól látható, hogy a magyarok alacsonyabb eredményeket érnek el a román diákoknál a román nyelv és irodalom tantárgyban, és a matematika és történelem esetén is így van ez, kivételt képez azonban a választható tantárgy, ahol azonos átlagokat mértek. A digitális kompetenciáknál ugyanakkor jobban szerepelnek a magyar diákok.
Az érettségi jegyátlagot a szakok, oktatások profilja erősen befolyásolja, emellett a tanári kar képesítése, a vizsgázók létszáma és az adott iskola mérete fontos, a régiók között azonban nincsenek lényeges eltérések. „Az erdélyi magyar oktatási stratégiák szintjén nagyobb hangsúlyt kell helyezni a minőség kérdésére, a minőségbiztosításra. Az állami szintű beavatkozásokon túl (pl. oktatási reform, bérnövelés) plusz erőfeszítés (közösségi szintű közpolitika) szükséges, hogy legalább versenyképesek maradjunk a román oktatási rendszeren belül”- vélekedett a szakember.

Kompetenciamérések

Dr. Kiss Tamás szociológus, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa Kompetenciamérések és eredményeik című prezentációjában a hazai, azon belül a romániai magyarokat érintő, valamint a moldáv oktatásra vonatkozó PISA-eredményeket ismertette, egy olyan kutatás nyomán, melyben a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem és a Moldáv Soros Alapítvány voltak partnerek. A PISA-eredmények szerint a romániai magyar diákok szisztematikusan felülteljesítenek az átlaghoz képest – ez tehát első látásra ellentmond az előző expozéban ismertetett eredményeknek, de a PISA-mérésekről tudni kell, hogy kompetenciákat mérnek, lexikális tudást nem.
Érdemes odafigyelni arra is, hogy a romániai magyar kisebbség a többséghez viszonyítva kevésbé egyenlőtlen, tehát magyarnak lenni nem jelent szegénységi kockázatot – bár a felső társadalmi státusba kerülésre is kevesebb az esély. Ez megjelenik az oktatás területén is: egy kisvárosi és egy nagyvárosi magyar iskola között például kisebb a különbség a teljesítmény tekintetében, mint az a többségi oktatásban mérhető – hangzott el.

Az oktatás gyöngyszeme

Nagy Gabriella, a nagyváradi Művészeti Líceum aligazgatónője arról beszélt, hogy a művészeti oktatás az „oktatás gyöngyszemeként” felszínre hozza mindazt a tehetséget, ami a diákokban rejtőzik, illetve fejleszti a már meglevő készségeiket. Az 5-8. osztályos korosztály ugyanazt tanulja, mint a hagyományos osztályokba járó gyerekek, vagyis amit a kötelező kerettanterv előír, amihez még pluszba jönnek az ehhez adoptált specifikus tantárgyak, de ezek elsajátítását az érintettek nem élik meg teherként, hiszen tudatában vannak annak, hogy ennek köszönhetően többlettel indulnak a nagybetűs életbe, és szeretnek is ezzel foglalkozni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy Művészeti Líceumban mindig történik valami, az ide járó diákok pedig nyitottabbak, kreatívabbak és befogadóbbak, jobban tudnak kommunikálni, nagyobb az igényük az együttműködésre és szociálisan érzékenyebbek- sorolta a művészeti oktatás előnyeit a tanárnő.

Ciucur Losonczi Antonius